130492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszakítás nélkül dolgozó abszorpciós hűtőgépekben az oldat keringésének javítására

Megjelent 1942. évi december hó 1-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130492. szám. XVIIl/c. osztály. — I—4166. alapszám. Eljárás megszakítás anélkül dolgozó abszorpciós hűtőgépekben az oldat keringésének javítására. Junker & Ruh Aktiengesellschaft, Karlsruhe i. Baden. A bejelentés napja: 1939. évi december hó 2. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi december hó 21. A találmány megszakítás nélkül működő oly .abszorpciós hűtőgépekre vonatkozik, amelyek nyomástkiegyenlítő segédgázzal dolgoznak és amelyeknek működésmódja 5 elvileg ismeretes. Ezeknél a készülékeknél azt a folyékony hűtőközeget, amely az elgőzölőben nem gőzölgött el, amelyet tehát a jsemleges segédgáz, nem vett magába, vagy víztelenítő vezetéken közvetlenül az ellő nyeletőbe, vagypedig az elnyelető mögött fekvő gyűjtő tar táncba vezették. Ezzel szemben az oldat keringésének javítása végett, a találmány értelmében, az el nem gőzölgött kondenzá tumot a folyadékhőkicserélő 15 mögött, közel a termoszifon elve szerkiíj dolgozó 'szívócsőbelépós előtt, a dús oldatba vezetjük be. Az ezzel az intézkedéssel elért műszaki előnyök közelebbi magyarázata végett mindenekelőtt utalunk arra, hogy a valamely 20 abszorpciós hűtőgépbe töltött hűtőközeg mennyisége nem szabható meg úgy, hogy a gyakorlatban előforduló mindenféle üzemi viszonyok között egyrészt az elgőzölögtető felülete mindig teljes mértékben nedvesí-25 tett legyen ós másrészt az elgőzölgós olyan tökéletes legyen, hogy az elgőzölgiés folya- • mata pontosan az elgőzölögtető felület utolsó szakaszában van befejezve, úgyhogy az elgőzölögtetőből folyékony hűtőközeg nem lép ki. Rendszerint vagy nem érjük el a teljes hidegteljesítményt, mert az elgőzölögtél ő felület utolsó szakaszaira kondenzátum már nem jut, vagypedig a fo-30 lyékony hűtőközeg bizonyos mennyisége el nem gőzölögte tett, tehát folyékony álla- 35 pótban marad és azt hasznosítás nélkül kell elvezetni. Hogy az elgőzölőgtetőt mindig egészében kihasználják, rendszerint a kisebb hátrányt választják, vagyis a töltés töménységét úgy méretezik, hogy a hű- 40 tőközeg kondenzátúrnának egy része mindig az elnyelető mögé iktatott gyüjtőtartányba folyik. Az oldás közben keletkező az a meleg azonban, amely a hűtőközeg el nem gőzöl ögtetett kondenzá túrnának a 45 gyüjtőtartányban levő dús oldattal Való keverése közben keletkezik, ezen a heJlyea teljesen haszontalan, sőt bizonyos körülmények között, nevezetesen nagy külső hőmérsékleteknél igen káros is lehet, mert 50 a hőmérséklet fokozása a hűtőközeg már elnyelt gőzeinek újbóli felszabadítását okozza. A találmány értelmében ezt a hátrányt elkerüljük, sőt ezen túlmenően az oldat 55 keringését is javítjuk, mert mint arra fent már utaltunk, az elgőzölögtetőből jövő folyékony hűtőközeget a dús oldathoz a folyadókhőkicserélő mögött, röviddel a szivattyúcsőbe való belépés előjtt, vezetjük 60 hozzá. Az ilymódon elért műszaki előnyök a következők: Az oldat dúsításával egyrészt a termoszifon elvéivel dolgozó szivattyúban buborékok keletkezését lényegesen megkönnyítjük' és 65 ezzel a szivattyú szállítását javítjuk. Másodszor az ezen a helyen szabaddá váló