130444. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti teleobjektiv
Megjelent 1942. évi december hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130444. szám t IX/f. osztály. — A—456«. alapszám. Fénykép észieti teleobjektív. Askcmia-Werke Aktiengesellschaft, Berlin. A bejelentés napja: 194lf évi december hó 3. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi december hó 4. A találmány fényképészeti teleobjektív, mely kétlencséjű ragasztott meniszkuszalakii pozitívtagból, attól nagyobb távolságban elrendezett löbblencséjű ragasztott me-5 niszkuszalakú negatívból, valamint egyetlen egyszerű, nem ragasztott meniszkuszalakú pozitív törésű lencséből áll, mely közvetlenül a ragasztott pozitívtag közeiébén van elrendezve és attól negatívtö-10 résű lencse alakját felmutató légköz választja el. Az effajta ismert teleobjektíveknél eddig csak 1:4.5-ös és ennél kisebb nyílásviszonyt, valamint a gyújtótávolság 80—860/0-15 nál nagyobb teljes hosszt lehetett elérni, dacára annak, hogy a teljes hossz lehető legnagyobb mértékű megrövidítése mindenekelőtt, különösen a tekintetbe jövő nagyobb gyújtótávolságú kivitelek miatt kí-20 vánatos. A találmány értelmében l:3-nál nagyobb hasznos nyílásviszonyt érhetünk el, a gyújtótávolság 750/0-át kitevő összhossz mellett . és erre egyidejűleg az összes élességi lii-25 hákat igen messzemenően kiegyenlíthetjük, ha az egyszerű nem ragasztott meniszkuszalakú pozitívtörésű lencséi, az elülső lencsét alkotói kétlencséjű ragasztott pozitívtag mögött rendezzük el és a há-30 romlencsés ragasztott negatívtagnak a pozitívtagok felé homorú, gyüjtőhatású ós a kép felé homorú szóróhatású ragasztott felülete van, miinellett a kétlencséjű ragasztott pozitívtag gyujfó-35 távolsága az objektív gyújtótávolságának' 2 és 21 / 2 -szerese között és a nem ragiasztoití! pozitívtörésű lencse gyújtótávolsága az objektív gyújtótávolságának 0.6- és 0.8HSZO>rosa között fekszik. E felépítés alapján igen előnyös szféri- 40 kus korrekciót érhetünk el, ha. az elülső tagban megfelelő nagyságú szférikus hibát hagyunk meg. A szférikus eltérést továbbá két színre (a Gauss-féle feltétel kielégítése) egyenlíthetjük ki, a szlínnagyítás 45 egyidejű pontos kiegyenlítése mellett. A találmány szerinti objektív bizonyosan az első szférokromatikusan korrigált háromrészű teleobjektív; az eddig ismert objektívek (pl. az Euryplan, a Planar, a Pias- 50 inatok stb. Gauss-objektívek) mindegyikének legalább 8 üveg-levegőfelülete van. A hibamaradványokat példaként f = 100 és .1:3 nyílásviszonyra közöljük: ha a szférikus korrekciót a szabad objektív nyílás 55 940/0-aval egyenlő nyílásra végezzük el, úgy a szférikus körzethiba nem lesz nagyobb, mint 0,12 mm, míg a A Sg színkülönbsíég legnagyobb értékét csupán a + 0,18 mm-es körzetben éri el. Az asztigmatizmus és a 60 meződomborulat szintén kis értékűek, Ugyanúgy mint a koma, melynek megszüntetését az elülső lencse tetejétől +0,35 f távolságra előnyösen elhelyezett komamentes belépési rekesszel (természetes re- ^ késszel) elősegíthetjük. Az elrajzolás szűk határok között mozog. A találmány szerinti új objektív további előnye ezenkívül még abban látható, hogy az összes lehetséges 15 elsőrendű reflexkép 70
