130441. lajstromszámú szabadalom • Tóriumoxid-paszta-katóda villamos kisütőedényekhez
2 130441. 10 15 riumoxid-paszta-bevonattal készült. A tóriumioxidot mindkét <esetben ugyanabból a készlettartályhól vettük,, úgyhogy a miegr állapított különbségek oka nem különböző tóriumoxid használatában van. Mivel e katódák felületei ez esetben cirkonből készült közbenső réteg jelenlététől függetlenül sugároznak a cm2 -re vonatkoztatott azonos fűtőteljesítmény mellett az emissziós értékek összehasonlíthatók. Az alábbi táblázatban azonos szerkezetű; öt cső mérési adatait közöljük, melyek közül kettő csak tóriumoxid-pasztával, három pedig cirkonnal és tójriumoxid-pasztával volt bevonva. Cső Bzáma: Paszta összetétele : NH/cm2 Us Is 3837 Th02 38,4 W 220 V 0,3 A '>• 11 ii 440 V P,35 A 20 3838 11 ti 220 V 0,28 A •>•> 35 ii 440 V 0,37 A 3973 Zr+ThO, » 220 V 1,3 A 7> ii n 5) 440 V 1,48 A 3974 ">i ii 5) 220 V 1,3 A 25 „ ii 'ii 11 440 V 1,5 A 3975 ii ii 11 220 V 1,0 A 11 ii ii 11 440 V 1,2 A 3837 ThOj 45,4 W 1000 V 0,8 A 11 11 54,5 W 11 2,3 A 30 3973 Zr-fTh02 45,0 W » . V 3,2 A 3974 >) ii 43,5 W 11 3,5 A A táblázat első rovata a csövek számozását, a második rovat a katódán levő paszta összetételét, a harmadik rovat a katóída-35 felület négyzetcentim éterére számított fűtőteljesítményt, a negyedik rovat az anódafleszültsiéget és az ötödik rovat a mért emissziós íáramot tartalmazza. A "táblázatból kitűnik, hogy közbenső 40 cirkonréteg alkalmazásával az emisszió, egyébként azonos kísérteti feltételek mellett, körülbelül háromszoros értékre fokozódik. A huzal felfűtése után a cirkon oly szorosan tapadt mind a ióriumoxid-45 hoz, mind pedig a hordozóhoz, hogy a paszta erőszakos eltávolításakor a cirkon egy része a tóriuinoxiddal együtt vált le, míg egy része a huzalra tapadó állapotban maradt. Ebből az következik, hogy e közbenső cirkonréteg a hordozóhuzal 50 és a Xóriumoxidpasztából álló réteg között kiváló villamos és mechanikus kötést ad. Ilyen jó kötés a hordozóhuzlar és a pasztaréteg között közbenső cirkonréteg nélkül nem volt megfigyelhető. 55 A paszta szárítását, kigázosítását és zsugorítását, valamint a katóda formálását ós aktiválását 10—15 perc időtartamon belül "a csőnek a szivattyúra kapcsolt állapotában foganatosíthatjuk. Ez az idő a 60 formáláshoz és aktiváláshoz eddig szükségelt időnek csak törtrésze. A kezelés közben a hőmérsékletet 900 K°-ról 1900 K°-ra fokoztuk. Cirkon helyett előnyösen alkalmazható; 65 titán is, A rajzban a találmány szerint készült katóda keresztmetszetét közvetlenül fűtött katóda esetére ábrázoltuk. A rajzban 1 la maghuzal, mely például wolframból, 70 molibdénből, vagy wolfrám-molibdén-ötvözetből van. 2 a közbenső cirkonréteg és 3 a lóriumoxidréteg. Mindkét réteg a rajzban torzított léptékben van feltüntetve. A találmány szerinti eljárással term ér 75 mészetesen közvetve fűtött katódák is kc> szí the tők. Szabadalmi igénypontok: 1. Tóriumoxid-paszta-katóda villamos kisütőedényekhez, melyre jellemző, hogy 80 a magas ömiledéspontú anyagból, például wolframból vagy molibdénből, vagy wolfrám-molibdén-ötvözetből készült hordozó és a tórium oxidpasztából készült réteg között közbenső, előnyösen 85 likacsos cirkonhói vagy titánból készült réteg van. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti katóda előállítására, melyre jellemző, hogy a hordozóra a cirkont szerves oldószer- 90 ben szuszpendált állapotából visszük fel, ezt ía réteget tóriumoxidpasztával borítjuk és az így előállított kátódát csőben vagy vákuumban körülbelül 1900 K° hőmérsékletre hevítjük. 95 1 rajzlap melléklettel. s Felelős kiadó: dr. hidomeri SZMEKTNÍIÍ ISTVÁN m. kii-, szabadalmi b.ü'ó. „JÖVŐ"" Nyomdaszövetkezit, Budapest, IX., Brkal-u. 17- T»l.: 182-S78. Fel. ves.: Demjén Ftrsn«
