130428. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés modulált nagyfrekvenciájú energia vételére

i ÍJ© a legjobban hozzászabott frekveneiademo­dulátorban, amelynek munkakarakteriszti-' kaját az 1 görbe mutatja, a 3 görbével jelzett dA amplitudóingadozást létesíti, <el-5 lenben egy nagyobb kivezérlési körzetű frekvenciiademiodulátorban, amelynek mun­kákarakterisztikáját a 2 görbe szemlélteti, csak a 4 görbének míegfielelő, lényegesem kisebb dA amplitudjóingadozást hozza lét­io re. Az ábrán t az időt, F a frekvenciát, A pedig az amlitudót jelenti. Ha eltekintünk attól a rendkívül körül­ményes munkát igénylő •lehetőségtől, hogy az erősítő sávszélességét és ». frekvencia-15 demodulator torzítástól mentes vezérlési körzetét hozzáidomítsiuk a mindenkor ven­ni kívánt adó frekvenciaiöketéhez', akkor csak iazt tehetjük, hogy a nagyfrekvenciás ós a közbenső frekvenciás erősítő sávszé-20 lességét, valamint a vevőkészülék friekven­ciademodülátorániak vezérlési körzetét az előforduló legnagyobb frekvencialökethez szabjuk hozzá, ami viszont avval a hát­ránnyal jár, hogy a kisebb frekvencialör 25 ketű adóenergiát gyengébb modulációval vesszük. Ezeket az alapvelő hátrányokat a talál­mány szerint áttevő vélel eseLében úgy kerüljük el, hogy a rezgóskellő frekvencia-3° ját nem tetszőlegesen változatjuk, hanem tekinletlel a fejili fejtegetésekre úgy, hogy a közbenső frekvenciás erősítőben adódó frekAencialökel a legjobban megfeleljen a frekvenciademodulá tornak és a közbenső 35 frekvenciás erősítő sávszélességének. A közbenső frekvenciát ti rezgéskeltő fre­kvenciája és a \ioLl nagyi"rek\ejiciájii lmllám frekvenciája határozza meg. Ha a vett hullám frekvenciája ingadozik, úgy a köz-40 benső frekvencia ugyanabban a mértékben ingadozik. Ha már most a rezgéskcHő frekvenciáját is változtatjuk, még pedig a veti bullám frekvcjiciavállozásávnl ará­nyosan s akár evvel egyezi), akár ellent éles 45 fázisban, akkor a vett hullám frekvencia­löketénél kisebb vagy nagyobb frekvencia­.löketü közbenső frekvencia létesül. Ez n módszer tehát lehetővé teszi a közbenső frekvenciás erősítőben fellépő nagyfre-50 kvenciájú feszüllségekn .>k legjobb hozzáido­mílásál a frekvenci.iíU'moduláló fokozat sávszélességéhez és l.>rzíláslól mentes ve­zérlési körzetéhez. A frekvenciadeniíxlulálorrnl nyeri mo-55 dulációs feszültségr-j nézve a rezgéskeltő frekvenciájának egyező vagy ellentéles fá­n. zisu változását visszacsatolással való erő­sítésnek vagy ellenütemű csatolással való gyengítésnek tekinthetjük. Ebből kiindulva lehetőség nyílik arra, hogy a-modulációs 60 feszültséget a frekvenciademodulatorlól a rezgéskeltőfokozathoz vezető vissza csato­lócsatornát villamos időzítőszervek segé­lyével frekvenciafüggővé tegyük, ami lehe­tővé teszi a modulált frekvenciájú rez- 65 géskeverék frekvenciafüggő erősítését vagy gyengítését. Az el lenütemű csatolás hatását különben ismert módon torzításmentesí­tósre is fel lehet használni. Ha fontos, hogy a frekvencialöketnek a közbenső 70 frekvenciás erősítőben eszközölt szabályo­zása, mely az egész erősítést befolyásolja, ne hasson ki a berendezés modulált fre­kvenciájú kimenő feszültségére, úgy gon­doskodhatunk megfelelő, vagy önálló, vagy 75 a frekvencialöket szabályozásának függ­vényében működő ós az egész erősítést ellenkező értelemben befolyásoló szervek­ről. Ezek például olyanok lehetnek, ame­lyek a rezgéskeltő frekvenciáját változtató 80 berendezéshez vezetett modulált frekven­ciájú vezérlő feszültség szabályozásával egyidejűleg e modulációs frekvencia erő­sítőjének modulált frekvenciájú bemenő feszültségét is megfelelően megváltoztat- 85 ják. Azt a tényt, hogy a rezgéskeltő frekven-, ciáját feszültséggel vezéreljük, ki lehet használni a vevőberendezés műszaki tu­lajdonságainak járulékos megjavítására. Az 90 adófrekvencia lassú ingadozásai, amelyek például az adó hangolásának változtatása­kor keletkezhetnek, a vevőkészülék fre­kveiiciademoduláló fokozatában lassan in­gadozó egyenfeszültséget létesítenek, amely 95 felülhelyeződik a demodulációs feszültség­re. Ha ezt az egyenfeszültséget frekvencia­vezérlő feszültségként la rezgéskeltő fo­kozatba vezetjük, még pedig olyképen, hogy a rezgéskeltő frekvencia változása a 100 közbenső frekvenciás erősítő számára ki­egyenlítse az adófrekvencia lassú ingado­zását, úgy a vevőkészülék nagy mértékben függetlenné válik az adófrekvenciának azoktól az ingadozásaitól, amelyek nem a 105 hasznos modulációból erednek. A vevőkészülékben eszközlendő ampli­tudókorlálozást például a korlátozócső ve­zérlőrácskörébe beiktatott megfelelő fe­szültségosztó kapcsolási elrendezéssel vé- no gezhetjük, mégpedig előnyösen úgy, hogy a korlátozandó feszültséget, amelyre eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom