130409. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátási átvivőeljárás hordozó hullámokkal

2 180409. sor szimmetriatlansaga az, amely a zavarokat kelti. Feltesszük, hogy az 1. ábra szerinti impulzust kell átvinni. Az adóoldalon a hor-5 dozó hullámot ezzel az impulzussal moduláljuk, úgyhogy az adott hordozóhullámsávszélesség általi frekvenciakorlátozás után a 2. ábra szerinti rezgéssort kapjuk. Az átlapolás a 3. ábrán szemléltetett módon 10 történik, amikoris, (a) jelenti az alacsony frekvenciás modulációs sáv szélességét, (A) a (B) hordozó hullám oldalsávjainak szélességét és (c) az átlapolás terjedelmének szélességét jelenti. Az átlapolás terjedél-15 mének e (c) szélességének megfelelően a 2. ábra szerinti hullámsorral a 4. ábra szerinti hullámsor keveredik el, mely lényegében az (a) modulációterjedelem nagy frekvenciáiból, azaz ama frekvenciákból te-20 vődik össze, melyek az alacsonyfrekvenciájú moduláció (c) frekvenciaterjedelméíbe esnek. A 4. és a 2. ábra szerinti görbesqrok elkeveredése révén az 5. ábra szerinti görbesor keletkezik. Ebből látjuk, 25 hogy a pozitív lós negatív hordozófélhullámok burkolp görbéinek meredeksége nem mindig azonos. A találmánnyal már most ezt az egyenlőtlenséget megszüntetjük ós ilymódon a zavarokat eltüntetjük. Ha a 30 vevőoldalon kétirányú egyenirányítóval egyenirányítuiik, akkor a 6. ábrának megfelelően a negatív hordozófélhullámok révén oly görbesor keletkezik, mint ahogy azt a szaggatott (C) vonal jelöli, a pozitív 35 hordozó hullámok pedig oly görbesort hoznak létre, mint azt a (D) görbesor eredményvonallal jelöli. A leadásnál ennélfogva az amplitudóváltozások helyén a teljes vonallal ábrázolt (E) görbesornak megfelelő 40 egyenlőtlenségek keletkeznek, míg az állandó amplitúdójú (G) helyeken a pozitív és negatív fél hulláin gyakorlatilag egyenlői magas. A (H) helyeken fellépő egyenlőtlenségek általában kellő nagy átviteli frekven-45 ciasávnál oly kicsinyek, hogy a képen nem zavarnak. Az amplitudóváltozás helyén tehát az egyenirányítás után magasabb ós alacsonyabb hullámsor ok váltakoznak, a képen 'tehát világosabb és sötétebb csí-50 kokat adnak, melyek a Jeepen általában rézsútosan haladnak át és csipkózetkónt válnak láthatókká. A pozitív és negatív képfélhullámok egyenlőtlenségét különbözőképen szüntet-55 hetjük meg. Lehetséges pl. az adóoldalon a hordozó hullám modulációja 'végett ellenütemű fokozatot alkalmazni, melynél az ellenütemű fokozat két csöve úgy van beállítva, hogy a modulációs frekvenciák a kimenő körben nem lépnek fel. Ily kap- 60 csolást szemléltet példaképen a 7. ábra, aholis a két (1) és (2) cső ellenütemben van elrendezve és a csövek két (3) rácsára a hordozófrekvenciát ellenütemben és (4) rácsára pedig a modulációs frekvenciákat 65 azonos ütemben vezetjük. Az ellenútemű (b) kimenőkörben az (1) és (2) cső munkahelye megfelelő beállításánál modulációs frekvenciák nem lépnek fel, úgyhogy a 4, ábra szerinti görbesor — mely a nagyobb 70 modulációs frekvenciáknak felel meg —• nem keletkezhetik. Az (5) átvivő szekunderoldalán tehát modulált hordozóhullámsor van, melynek pozitív és negatív hordozófélhullámai teljesen részarányosak. A 75 vevőoldalon arról kell gondoskodni, hogy modulációs frekvenciáknak és hordozó frekvenciáknak keveredése folytán az egyenirányítás után ismételt zavarás ne következzék be, pl. kétirányú egyenirányító al- 80 kalmazásával. Kétirányú egyenirányítás esetén a képen a kettős hordozó frekvencia jő létre, úgyhogy a csipkézetek oly finom felosztásúak, hogy azok általában a leadókészülék feloldőhatárán alul vannak 85 és ilyenformán nem észlelhetők. Máskülönben a hordozó frekvenciák frekvencia szerint a modulációs frekvenciáktól elválasztandók. A találmány további példaképem kivi- 90 teli alakja abban van, hogy a magában véve nem részarányos hordozó hullámsorral, pl. az 5. ábrának megfelelően kompenzációs rezgést úgy keverünk, hogy ilymódon a hordozó hullámrezgés részarányos- 95 sá válik. Ezt pl. úgy végezhetjük, hogy az alacsony frekvenciájú modulációs frekvenciákról közvetlenül oly kompenzációs feszültséget vezetünk le, mely az alacsony frekvenciájú rezgéssornak az átlapolás ter- íoo jedelmében tartalmazott frekvenciái révén adódik. Ez pl. úgy történhetik, mint ahogy a 8. ábra vázlatosan szemlélteti. A (6) berendezés szolgáltatta modulációs frekvenciákat egyrészt a (7) modulációs készü- 105 lékbe vezetjük, melyhez ezenkívül a (8) berendezésből a nagyfrekvenciájú hordozórezgést is vezetjük. Másrészt az alacsonyfrekvenciájú modulációból pl. a megfelelő (9) szűrőielrendezés révén frekvencia- no terjedelmet szűrünk ki, miáltal csupán azon frekvenciák bocsáttatnak át, melyek a modulációs frekvencia ós hordozó frekvencia közötti átlapolási ter-