130406. lajstromszámú szabadalom • Sztereoszkópos távolságmérő

:i _i "li Megjeleni 1942. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130406. szám. VII/dL osztály. — A—4587. alapszám. Sztereoszlkópos távolságlmérö. Aga—Baltic Aktiebolag cég, Stockholm—Lidingő. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 31. — Svédországi elsőbbsége: 1941. évi március hó 19. A sztereoszkópos távolságim érőket tudvalevőleg két távcső alkotja, amelyeknek optikája egy Hegy oly — többnyire átlátszó üvegre felvitt — skálát tartalmaz, amely skálák 5 úgy különböznek egymástól, hogy a megfigyelőben egy tőle a térben távolodó skála benyomását keltik. Minthogy a távcsövek élessége rendesen végtelen távolságra van beállítvai s a mérendő távolságok többnyire 10 elég nagyok, használat közben nincsen, szükség a távcsövek élességének beállítására. A mérés úgy történik, hogy a mérőt oldalirányban és függőleges irányban addig toljuk el, amíg az a benyomásunk tá~ 15 mad, hogy a skála érinti azt a tárgyat, amelynek távolságát mérjük. A skála beosztása olyan, hogy az a pontja, amellyel a távoli tárggyal érintkezésbe jut, megadja a tárgynak a műszertől Való távolságát. 2o Tudvalevő azonban, hogy nincsen oly lencserendszer, amely teljesen hibátlan képet ad. A kép hibájának nagyságát különleges üvegfajták alkalmazásával és különleges alakú lencsékkel csökkenteni lehet 25 ugyan, de teljesen eltüntetni nem. Jó lencserendszerrel el lehet érni, hogy a hiba csak a rendszer élességi körzetében érvényesülő görbülésként jelentkezzék; ezt a görbülést Petzval-görhülésnek nevezzük. 30 A képsíkban sztereoszkóposan ábrázolt skála hordozójának viszont gyakorlati okokból síknak kell lennie, aminek az a következménye, hogy a képmezőnek abban a részében, amelyben a görbült kép-35 sík nem egyezik a skála síkjával, mérési hiba keletkezik, míg a képmezőnek abban a részében, amelyben a görbült képsík érinti a skála síkját, azaz a műszer optikai tengelyébén vagy ennek közvetlen közelében, a mérés hibátlan. A képmezőnek az 40 utóbb említett része magától értetődő okokbóíl a képmező közepén van. Minthogy a beosztásnak jó olvashatósága miatt a képmező középső részét meghaladó nagyságúnak kell lennie, a skála bizonyos 45 részei szükségszerűen a képmező külső részébe kerülnek. Ezenfelül tudvalevő, hogy a sztereoszkópos távolságmérők pontossága a Petzval-görbülés okozta hibától eltekintve még a mérendő távolságtól is függ, 50 amennyiben a legkisebb hiba egyenesen arányos a távolság négyzetével. A találmány alapgondolata már most az, hogy a képmező közepén a Petzval-görbület hiányából adódó nagy mérési pontossággal 55 kiegyenlítjük a nagy mérési távolságok esetében fellépő hibát, a képmező ama részéhez pedig, amelyben a Petzval-görbület hatása érvényesül, az eleve kis hibával mérhető kis mérési távolságokat rendeljük. 60 Ilymódon elkerüljük a mérési hibák halmozódását s a távolságmérő egész mérési körzetében körülbelül egyforma mérési pontosságot nyerünk. Eztt a találmány szerint a skálának oly kialakításával érjük 65 el, amelynél a skálának a legnagyobb távolságokhoz tartozó részei a képmező közepére jutnak, a kisebb távolságokhoz tartozó részei pedig annál közelebb a képmező széléhez, minél kisebb a szóbanforgó 70