130388. lajstromszámú szabadalom • Portüzelőberendezés kiváltképen gőzkazánokhoz

Megielent 1942. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 130388. szám II/c. (V/e/Z.) osztály. — K—15485. alaplszám. Portüzelőfaierendiezé«, kiváltképen gőzkazánokhoz. KOHLENSCHEIDUNGS-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 18. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi május hó 3. Por tüzeléseknél, kiváltképen gőzkazánokhoz való portüzeléseknél az égési kamrákat tartós üzemhez több azonos szerkezetű és azonos legnagyobb átbocsátó teljesítmé-5 nyű porbebocsátónyílásísal látják el és a kazán változó hőszükségletének megfelelően az egyes porbebocsálónyílásokat, melyek porégők vagy egyes malomtüzeléseknél ú. n. malomszájak, be- vagy kikapcsolják. Eme 10 üzemi égőkhöz azonban járulékosan egyéb fajtájú tüzeJőanyagbebocsátónyílásokatis alkalmaznak. Ezek azonban mindenkor csupán a tüzelés üzembehelyezéséhez vagy a kazánnak melegentartásához valók és az 15 égési kamrába rendszerint elégetés végett egyéb fajta tüzelőanyagokat, mint gázt vagy olajat szállítanak-Az effajta különböző égők és tüzelőanyagok alkalmazása mind a szükséges tüzelő-20 anyag- és levegővezetékek nagy száma, mindpedig a tüzelőkamrákat rendszerint burkoló kazánosöveknek az égők beszerelési helyénél való nehéz elrendezése és kialakítása folytán a tüzelőberendezést bonyo-25 lulttá teszi. A tüzelések kezelése szintén meg van nehezítve, mert a járulékos égők többnyire az égési kamra egészen más helyein vannak elrendezve, mint az ú. n. üzemi égők- Végül a gáz segédlüzelőanyag-30 ként csupán ritka esetekben áll rendelkezésre és az olajnak a por tüzelésekben való alkalmazása nagy kalóriaára és nemzetgazdasági okok miatt nem indokolt. A találmány értelmében jelentős javítást 35 érünk el akként, hogy a tüzelő porhoz való 40 45 egy vagy több szokásos teljesítményű égőt olymódon alakítunk ki, hogy az tetszésszerint teljesítmény égőként, vagypedig gyújtó, illetve gyenge terheléshez való égőként használható. Ezzel a szokásos járulékos segédégőket és azok csatlakozó vezetékeit stb. megtakaríthatjuk. Egyidejűleg a portüzelőberendezés felépítését és az égé^sikamrának hűtőcsövekkel való burkolását kiváltképen az égésikamra falainak csekélyszámú áttörése folytán leegyszerűsítjük és a kezelést megkönnyítjük. Végül segédtüzelőanyagok, mint gáz és kiváltképen olaj alkalmazásától teljesen eltekinthetünk. A találmány szerinti új porégőnek égő- 50 porcsöve van, mely tengelyirányban forgótestként kialakított samottkarmantyúba torkollik, amelybe hátsó vége felől másodlagos levegőt akként vezetünk be, hogy az a karmantyú fala mentén keringjen. Ebben, az 55 égőben a belépő tüzelőpor összes részei a másodlagos levegővel a karmantyún belül összekeverednek és a gyujtókarmantyú által felvett hő visszasugárzása folytán a tüzelőpor elég, úgyhogy a karmantyúból az 60 égési kamrába már égő tüzelőpor-levegőkéver ék jut, mely ott tovább éghet és a többi tüzelőporsugarakat meggyújthatja, illetve a tüzelő berendezést felmelegítheti. Az üzemnek ez a módja azonban csupán csekély 65 mennyiségű tüzelőpor betáplálása esetén érhető el, de éppen ezt szándékozzuk a berendezéssel elérni. Ha az égőbe azonban az üzemhez szokásos tüzelőpormennyiséget visszük be, akkor a tüzelőpor a lehűlő karmantyún 70