130379. lajstromszámú szabadalom • Kályha
2 Í3037!). távozhatnak a kéménybe, ami 'jelentékeny tüzelőanyag meg takarítást jelent a gyakorlatban elterjedt, .vas- és cserépkályhákkal szemben, ahjol a füstgázok mele-5 gének iiyfiokú hőelvonása, nem lehetséges, mert a füistgázjok ezeknél vagy lúlnagy sebességgel haladnak a kályhán keresztül, vagy pedig a kályhán belüli útjuk túlrövid. 10 8. A füstgázok e kályhán keresztül nem vonulnak végig zárt tömegben, mint más kályháknál, hanem azon a szakaszon, ahol az4 oldalsó fűtőfelütetnek leginkább kell érvényesülnie, több kerületi csatonián át 15 vagyis megosztott állapotban naladuak, miniek következtében a távozó füstgázokból ß fontos szakaszon annyi hőt tudunk elvonni és a fűtés céljaira felhasználni, mint amennyit egyetlen-egy a gyakorlatban 2o elterjedt vas- és cserépkályhákinál sem, lehetséges. 9. Az által, hogy o kályhánál i füslcsövet ja kályha aljáról vezetjük ki, eléjrjük, hoigy a. tüzelés megszűntével a. 25 kémény felől áramlói, nagyobb fajsúlyú hideg-levegő nem képes a kályha belsejébe bejutni és a felfűtött kályhaanyagra hűtő hatást kifejteni, minek következtében az egész hőmennyiség, amit tüzelés alatt 30 a kályhia anyaga magában felhalmozott, csaknem maradéktalanul fűtés céljaira felhasználható, ami a gyakorlatban levő vases cserépkályháknál, amelyeknél a füstcsőkivezetós kivétel nélkül a kályhák legfelső 35 részéről eszközöltetik, elérni nem lehet, legfeljebb csak úgy, ha a füstcső valamely szabadon hozzáférhető részén egy külön záróiszierkezettel gátoljuk meg a kémény hideg levegőjének a kályhába való 40 behatolását, mely eljárást azonban alkalmazni nemi tanácsos, mert — mint tudjuk — igen sok veszélyt rejt magában. A mellékelt rajz 1. ábrájánlak felső baloldali részié a kályha oldalnézetét tün-45 téti fel, míg többi része a kályha A—B metszetét. A % ábra felső fele a kályha C—D keresztmetszetét, az alsói fele a kályha E— F keresztmetszetét mutálja. 50 A 3. ábra a kályha egy részletét — X—Y metszet helyén — nagyobb léptékben tünteti fel. A 4. ábra a füstgázcsalornáaiak ( a tüzelőajtó körüli kiképzését mutatja. 55 A fia- és széntüzelésre egyaránt alkalmas kályha két legymásjhoz erősített és d^ és d$ fenékkel ellátott vaslemez henger köpenyből áll, melyek közül a belső kx köpeny felül nyitott és teljes egészében sima vaslemezből készül, míg a külső k3 kö- 60 peny legfelül m kupolával el van zárva s miegfelelő méretű hullámos A'iaslemezből áll, kivévie a kx köpeny d x fenekétől lefelé eső részt, mely ismét csak sírnia vaslemezből készült. A lq köpeny belül 65 sx és s 2 falazattal van kibélelve s e falajzatban közvetlenül a kt köpeny di feneke felett van a 11, lűztér kiképezve, melynek boltozatából kiágazókig e köpeny legfelső részéig s a kályha hossztengelyében a b 70 füstgázfelvezető csatorna foglal helyet. A k2 köpeny olymódon van' a k± köpeny külső oldalfelületéhez erősítve, hogy annak hullámlemez bordazata a k^ köpeny sima lemez oldalfalával létrehozza a kt 75 köpeny körüli e füstgáztevezető icsiatornákát. A kt köpeny feneke alatt a G 2 kamra vau, mely kamrában van elrendezve a vaslemez oldalfalakkal és fenékkel bíró H2 hamutér. A G 2 káunría ii feneke 80 tölosérszerűen van kiképezve s ennek közepéből vezet el a kéménybe torkoló' j füstgázelvezető cső. Tüzelés alatt a Hx tűzi ér n rostélyán elégetett szilárd tüzelő anyagától közvetlenül csak a HÍ tűz teret 85 környező falazat melegszik, míg többi rép sze a kályhának e szilárd tüzelő anyag elégéséből származó, füstgázokban rejlő melegtől melegszik tel, mégpedig iá kör vetkező módon. Amint a füstgázok a H1 90 tűztórből ennek boltozatában levő szabad nyíláson keresztül bekerülnek a kályhia hossztengelyében fekvő b füstgázfel vezető csatornába, ez utóbbin végigvonulva melegük első részéL leadják a környező sL és 95 s2 bélés-falazatnak. Ezt a b csatornát elhagyva bejutnak a füsIgázok a külső k2 köpenynek legfelső kupolaszerűén kiképezett m része alatti Gx kamrájába, ahol a nagyobb szelvényterület folytán előb- 100 binél csak kisebb sebességgel folytathatják útjukat, miközben melegük további részét leadják az m hullámlemez-kupola vasanyagának. A GL kamrából a füstgázok bejutnak azután a kt ós k 2 köpenyek által 105 alkotott e füstlevezető oldalcsalornákba, ahol a még 'nagyobb össizelvény terül et folytán előbbinél még kisebb sebességgel haladva a bennük rejlő meleg további részét adják le az egyes e csatornák környező 110 lemezanyagának. A füstgázok ezekből az e csatornákból bejutnak a G2 kamrába, hogy itt a tőlük még elvonnia tó jelentékeny hőmennyiséggel fel lehessen melegíteni a
