130338. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági aprítógép
i 1303.! 8. —a 5— nyíláson keresztül a tok belsejébe jut. Hogy az etetett mennyiséget a gép hajtására használt erőgép teljesítményéhez 5 igazodóan beállíthassuk, az —a5 — etetőnyílásban az 1., 3. ós 4. ábrán látható szabályozószerkezetet iktatjuk be. Ez az —i— hengerből áll, melynek üregébe a szemek a —h— garatból az —i1 — nyíláson lépnek 10 be, majd a tolattyúszerűen működő —j— lappal szabályozható nyíláson keresztül az —a— tok belsejébe jutnak. A nyílás szabályozása úgy történik, hogy a —h— garat alján forgathatóan ágyazott —i— hengert 15 az —i2 — fogantyúnál fogva elforgathatjuk, míg a —j— lapot —jx — hevágáslai, az—as— etetőnyílás megfelelő alakú bütykeibe kapaszkodva, elforgas ellen biztosítják. A beállítás mindenkori mérvét —i3— mutató 20 jelzi. Az —i— henger külső fedelén —i4 — lyukak (3. és 4. ábra) vannak, melyeken át behatoló levegő a terményt, illetve őrleményt hűti. A —bi, b2 — forgórész az aprítqszervek-25 nek az —f— szeletelőkésekből álló rendszerét is hordja. A szeleteléshez az —a5 — etetőnyílásból, illetve a —h— garat alsó végéből az —i— szabályozóhengert kihúzzuk, amikoris az —a5 — etetőnyílás felszabadul, 30 úgyhogy a -^ki— rúddal kitámasztott —k— etetővályún át (5. ábra), pl. répát, tengeriszárat stb. juttathatunk az —a— tokba,, ahol ezt a nem szemes terményt az —f— kések, az —a5 — nyílásnak támasztékként, 35 illetve ellenkésként ható szélével együttműködve, felszeletelik. A —d— és az —f— aprítószervek a —b1} b2 — forgórészre oly kölcsönös helyzetben van erősítve, hogy a szemes termény da-40 rálásához vagy töretéséhez a —b1? b 2 — forgórészt az egyik értelemben, pl. az óramutató járásának megfelelően, a nem szemes termény szeleteléséhez pedig ellentétes értelemben kell forgatni. így az —f— 45 szeletelőkések a darálás, illetve töretés közben nem dolgoznak és vágóólük e közben nem is tompulhat, sőt mintegy élesítőhatásnak van kitéve. Előnyös, ha a szemes termény darálá-50 sához vagy töretéséhez a —d— aprítószerveket igen tnagy, pl. kb. 75 cm belső átmérő esetén percenként kb. 2800 fordulatszámmal, kisebb belső átmérő esetén kb. azonos kerületi sebességnek megfelelően még na-55 gyobb fordulatszámmal járatjuk, míg a szeleteléshez az —f—- késeket ellentétes értelemben legfeljebb a fenti fordulatszám egy tizedével, pl. 130—140 fordulatszámmal hajtjuk. A gép hajtóműve, pl. megfelelő áttételek alkalmazásával, a fentiek- 60 nek megfelelő berendezésű. Az aprított termény az —a— tokból egy vagy több —a3 — csőcsonkon távozik, ahol az aprított szemeket, pl. zsákolhatjuk. A felszeletelt nem szemes termény eltávolítá- 65 sara előnyösen ugyanazokat az —a3 — csőcsonkokat hasznosítjuk, mint az aprított sziemiek eltávolítására. Ennek lehetővétételére az —m— szitafelület az —ä— tokból kiemelhető, ami úgy történik, hogy az 70 —a— tok egyik oldallapja, pl. a —h— és —k— tápszerkezeteket hordó —a4 — oldallapja, nyitható-zárható ajtónak van kialakítva (2. ábra), úgyhogy nyitott ajtónál az —m— szitát egyszerűen kiemelhetjük. 75 Az —a— tok oldallapjainak belső —a2 — felülete előnyösen szintén érdes, pl. recézett felületű, ami a szemes termények aprítását megkönnyíti, mert a szemek előtöret ósét eredményezi, még mielőtt azok a 80 —d— aprítószervek és az —m— érdes felület hatáskörzetébe jutnak. A —d—, —f— aprítószervek szerkezeti kialakítása és a forgórészre való erősítésének módja tetszőleges lehet. 85 Szabadalmi igénypontok: 1. Mezőgazdasági aprítógép, azzal jellemezve, hogy érdes (pl. m) köpenyfelületű hengeres (pl. a) tokon belül közös (pl. b1? b 2 ) forgórészre, mint tartószervre, erő- 90 sítetten az aprítószervek két rendszerét, nevezetesen az említett köpenyfelülettel együttműködő, szemes termények darálására, illetve töretésére alkalmas (pl. d) aprítószervek rendszerét és ezenfelül a 95 tok (pl. a4 ) oldallapján kialakított (pl. a5 ) etetőnyílással együttműködő, szeletelőlökésekből álló (pl. f) aprítószervek rendszerét tartalmazza és két (pl. h, k) tápszerkezettel van kialjakítva akként, ioo hogy a gép a szükséghez képest, illetve tetszés szerint akár szemes termények aprítására, akár nem szemes termények, — pl. szálas takarmány, répa stb. — szeletelésére vagy szecskázására használ- 105 ható. 2. Az 1. igénypont szerinti aprítógép foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogj az aprítószervek két rendszerét a közös forgórész oly rendezésben hordja, no hogy a két rendszer működtetése a forgórésznek más-más értelemben való forgatását teszi szükségessé.
