130295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olaj lelőhelyeinek megállapítására

6 130295. A kútba lépő és azt elhagyó fúrófolyadékból veit próbák előnyösen megközelítőleg ugyanazt a fúrófolyadékot jelképezik. Abból a célból, hogy a kutat el-5 hagyó fúrófolyadékból vett .próba a kútba belépő fúrófolyadékból vett próbának feleljen meg, bizonyos időbeli tényezőt kell figyelembe vennünk, mely a kút hozzávetőleges mélységén, a fúrt lyuk méretén és 10 a szivattyúzás sebességén alapul. Ezek a tényezők határozzák meg azt a sebességet, amellyel a folyadék a kút fenekére és onnan újra a felületre áramlik. Ezért a kútba lépő fúrófolyadékból és a kutat elhagyó 15 fúrófolyadékból származó próbák vételének időpontja közölt a fentemlített tényezők figyelembevételével meghatározott időköznek kell eltelnie, úgyhogy az esetleg ibolyántúli fény alatt összehasonlító'.'! mcg-20 mért mennyiségek megközelítőleg ugyanazt a fúrófolyadékol jelképezzék. A földben azonban számos olyan, az olajtól eltérő ásvány van, melyek ibolyántúli sugarak hatására fluoreszkálnak. Ha 25 ezek az ásványok a kút fúrásakor jelen vannak, akkor mind a földforgácsokban, mind a fúrófolyadékban elő fognak fordulni. Ezeknek az ásványoknak a földforgá-30 csókban való jelenlétének nincs jelentősége, minthogy az oldószer csak a forgácsokban fekvő olajat kivonatolja. Azonban a fúrófolyadék olajtartalmának meghatá. rozásakor, mely a folyadék ibolyántúli fény 35 hatására kibocsátott fluoreszkáló fénye intenzitásának vizsgálata útján történik, az olajtól eltérő fluoreszkáló ásványok jelenléte tévedésekre adhat alkalmat. E nehézség elkerülésére a fúrófolyadékot szára-40 dásig bepárologlatbatjuk és az így kapott, viszonylag szilárd maradékból ismeretlen olajtartalmú, olajviselö folyadékot kivonatolhatunk. Az ilyen olajviselö folyadék vagy több ilyen folyadék olajtartalma! a 45 már ismerteiéi! módszerrel állapíthatjuk meg. A kútba lépő és azt elhagyó fúrófolyadék megfelelő próbáiból kivont két ismeretlen olajtartalmú olaj viselő folyadékot arra 50 használhatjuk, hogy a ' kutat elhagyó fúrófolyadék olajtartalmának a kútba lépő folyadék olaj tartalmához viszonyított fokozódását megállapítsuk. A kivonatolás céljára a fúrófolyadék mindegyik próbá-55 ját alkalmas tartályba helyezzük és rövid ideig röperő hatásának tesszük ki, avégből, hogy a földforgácsokat a fúrófolyadéktól elválasszuk. Ha összehasonlításra alkalmas eredményeket akarunk kapni, akkor az alkalmazott röperőnek a két pró- 60 bánál valamely adott időtartamra megközelítőleg azonosnak kell lennie. Miután az egyes próbákat a röperő hatásának tettük ki, a földforgácsok feletti fúrófolyadékot megfelelő tartályba öntjükj, 65 mely ekkor a centrifugált folyadéknak diszperz fázisát egynemű állapotban tartalmazza. Ennek az egynemű diszperz fázisnak megmért mennyiségét ezt követőleg száradásig elpárologtatva, annak szi- 7Ü lárd anyag tarlalmát megállapítjuk. Ezt a megmért maradékot megfelelő mennyiségű olajoldószert, mint pl. elitéiért, benzolt vagy kőolajéiért tartalmazó tartályba helyezzük és körülbelül egy óra hosszat ~'5 kavarjuk. A tartályt és ennek tartalmát ezután kb. 1 percig vagy annyi ideig, hogy az etil éter vagy más alkalmazott olajoldószer vékony réteget alkosson, a röperő hatásának tesszük ki. Ezzel az eljárással 80 az oldószer a szárítótI szilárd maradékban eredetileg tartalmazóit olaj legnagyobb részét kivonatolja. Az így kapott kivonat vagy ki vonalok ismeretlen olaj tartalmú, olajviselö folya- g

5 dékot vagy folyadékokat alkotnak, melyeket azután a földforgácsokbői kivonatolt ismeretlen olajtartalmú, olaj viselő folyadékkal vagy folyadékokkal kapcsolatban már ismertelett módon ibolyántúli fény ?0 hatásának tehetjük ki. Az ilyen kivonatolajtartalmát a fúró-folyadékból kapott szilárd maradék milliomodrészeiben fejezhetjük ki, vagy, ha kívánatos, az említett, olajtartalmat a fúrófolyadék milliomodré- 95 szeiben is kifejezhetjük, minthogy a szilárd maradéknak a fúrófolyadékhoz való százalékarányát ismerjük. A kéltből kilépő fúró-folyadék olajtartalmának a kútba lépő fúrófolyadék' olaj- 100 tartalmával szemben való lényeges növekedése olaj viselő rétegbe való behatolást jelez. Az oiaj kivonatolása a fúrófolyadék lényegében száraz szilárd maradékából lehetővé teszi, hogy az olajtartalom mégha- 105 tarozásában olyan tévedések lehetőségeit elkerüljük, melyek a fúrófolyadékben jelenlevő olajtól eltérő, de ibolyántúli fény hatására fluoreszkáló más ásványok jelenlétéből származnak. Az ilyen ásványok no ugyanis a szilárd maradékban visszamaradnak, mert az olajoldószer csak az olajat kivonatolja. Ha a kutat elhagyó fúrófolyadék olajtartalmának a kútba lépő fúró-