130278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalmazkodó bőségű ruhanemű előállítására

2 130278. re kell készülniük, egyáltalában nem küszö­bölik ki. Ezzel szemben a találmány a fenlemlí­tett nehézségeket és hátrányokat teljes 5 mértékben kiküszöböli, amennyiben annale segítségével bőségméneire való tekintet nél­kül lehet olyan, ruhanemííeket, sőt fehér­neműeket is előállítani, amelyek minden bőségm éretne kifogás I alánul illenek. A ta-10 lálmány ezt különleges szabási eljárással,­valamint a felhasznált szövet, bőr vagy más hasonló anyag megfelelő kialakításá­vial éri el. így a találmány lehetőivé te­szi, hogy az ipari munkánál csak egy bő-15 ségméretű ruhaneműt vagy fehérneműt kelljen készíteni és a kereskedelmi élet­ben csak egy bőségben kelljen ruhane­műeket vagy fehérneműekét raktáron tar­tani. 20 A találmány értelmében ugyanis a ruha­neműt yagy fehérneműt meghatározóit hosszméretek mellett a bőségi méretek' irányában a gyakorlatban előforduló, il­letőleg elképzelt legnagyobb méretre szab-25 juk ki és e bőségm ereteket vagy azok egy részét a ruhaneműre vagy fehérneműre crő>­sílelt rugalmas elemekkel, mint rugalmías szálakkal, zsinórokkal, szalagokkal vagy (azok sorozatával a gyakorlatban előforduló 30 illetőleg elképzelt legkisebb méretre húz­tuk össze. A szabásminta szerkesztéséinél tehát nem egy megbatározott egyén bőségméretét vagy bizonyos meghatározott bőségűegyé-35 nek megkötött nagyságú bőségméretét kelJ figyelembe venni, hanem a gyakorlatban előforduló, illetőleg elképzelt legnagyobb bőSiégménetet vagy bőségmércteket. így pél­dául, ha egy női felsőruhát állítunk elő, 40 amelynél közismerten a gyakorlatban elő­forduló legnagyobb bőségméret d'erékvo­nalban 140 cm, úgy a derékvonalat 140 cm bőségűre szabjuk ki, illetőleg 140 cm derékbőséget veszünk a szabásrajz szer-45 kesztésénél figyelembe, anélkül, hogy pél­dául a hosszméretet a női termetnek át­lagosan megfelelő nagyságtól eltérőién kel­lene felvennünk. Az így szabott és elkér szítéit ruhaneműnél a különböző helyeken 50 mutatkozó fölös bőségeket vagy díszítés céljaira használjuk fel, vagy bevarrások­kial, kimetszésekkel stb. helyettesítjük1 . A találmány értelmében előállított ru­hanemű vagy fehérnemű, mint pl. ruha, 55 köntös, pongyola, szoknya, blúz, hálóing! stb., a gyakorlatban előforduló legkisebb bőségméretlől a gyakorlatban előforduló legnagyobb bőségmérelig minden bőségmé­retű egyénre teljes pontossággal illik, mert a ruhanemű vagy fehérnemű bőségméretei 60 az azt felöltő egyén bőségm ereiéihez alkal­mazkodnak. A találmány szerinti eljárást a rajz kap­csán részletezzük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinli eljárással 65 készült ruhái mutat; a 2. ábra -ennek a találmány szerinti eljá­rással készült ruhának szabásmintáját, il­letőleg e szabásminta szerint kivágott ré­szeit, ábrázolja; a 70 2a. ábra pedig összehasonlítás végett csak íaz 1. ábra szerinli alakra illő, mérték után készített ruhának szokásos szabásmintáját, illetőleg e szabásminta szerint kivágott ré­szeit mulatja. 75 A 2. és 2a. ábrán a megfelelő részekét (azonos számokkal, de a 2a. ábrán »a« betű hozzáfüggesztésével jeleztük. A 2. ábrán 1, 2 a ruha összefüggő fél­iclej|e, 3 a rutianyakj I, 5 a ruha összefüggő so fél-háta, 6 a felső-ujj, 7 az alsó-ujj,, 8 a kézelő. Mindezeknek a ruhaalkatrészeknek szabásmintája, valamint a szövetből meg­felelően kivágott ruharészek a .gyakorlat­ban előforduló legnagyobb bőségű méretre 85 készültek. A ruharésziekre mármost pl. az 1 rész felső végén, az 1, 2 rész között, iá'3 részen, a 4 és 5 rósz között, valamint ä 8 részen az R jelzésű helyekfen rugalmías elemeket, pl. gumiszalagoklat erősítünk', 90 amelyek e részeket bőségi irányban a gya­korlatban előforduló legkisebb méretre összehúzzák. A rajz a ruharészeket kiterí­tett helyzetben, tehát össze nem húzott állapotban mutatja. 95 Ha az ilyen módon készült ruhát bármi­lyen normális alakú, de különböző bőségi méretekkel rendelkező nő felöl ti, akkor a legkisebb bőségi méretekre össze­húzódott ruha a nő méreteinek megfele;- 100 lően enged, amint pl. az 1. ábra mulatja, ahol a 2. ábra R helyei felismerhetők. egyúttal a ruha díszítőelemei is. ; A 2a. ábrát, ahol a 2. 'ábrának megfe­lelő összes részek fellelhetők, csupán ösz- 105 szehasonlítás végett mutattuk be, annak illusztrálására, hogy hogyan kellene az 1. ábra szerinti alakra a ruhát eddig szoká­sos módon mérték után kiszabni. Amint a rajzon látható, a 2a. ábra szerinti sz.a- 110 hásminta bőségi méretei a 2. ábra sze­rintieknél sokkal kisebbek, viszont a 2a. ábra szerint készült ruha kizárólag az 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom