130251. lajstromszámú szabadalom • Ernyő röntgensugárral való átvilágításhoz és a szervezetben támadó hangok és zörejek lehallgatására
2 130 25t. legnagyobb gondosság esetén is gyakorta, rejtve maradnak. De különben is nyilvánvaló, hogy például valamely kisterjedelmű be&zűrődés valódi jellege biztosabban álla-5 pítijtató meg, ha ez nemcsak látható, hanem egyidejűen, az ernyőn megjelenő képpel történő ellenőrzéssel, »célzottan« le is hallgatható, amikoris tehát egészen biztosan ez a meglátott kis beszűrőd és az, amit 10 lehallgatunk. Továbbá, ha pl. a röntgensugarakklal való vizsgálat a tüdőben egy csökkent légtartalmú területet állapít meg, az egyidejű »célzott« lehallgatással differenciális diagnózis megalkotása válik lehe-15 tővé, vagyis annak a biztos megállapítása, hogy pl. izzadniány van-e jelen, vagypedig tüdőgyulladás forog-e fenn. Másrészt viszont egyes esetekben az egyidejű lehallgatással észlelt kórgyanús lelet vezeti rá 20 az ernyőképet vizsgáló szemet némely, egyébként nehezen megfigyelhető, igen finom elváltozás felismerésére ill. megtalálására. A találmány szerinti készülékben a rönt-25 gensugárral való átvilágításhoz használatos felfogó, ill. átvilágítócrnyő orvosi lehallgatóteszközzel van egyesítve, éspedig olykép, hogy számhavehelŐen meg nem zavart, így tehát teljes értékű átvilágítás mel-30 lett, ill, közben, a vizsgált szerv egyidejű lehallgatása is lehetővé válik és megfordítva. A rajzon a találmány szerinti készülék egy kiviteli példája látható metszetben. 35 A pl. háriumplatincianürrel, vagy kalcium wolframáttal vagy egyéb fluoreszkáló anyaggal bevont —b -: felfogóernyőből és az ennek támasztékát alkotó, ugyúttal a •vizsgálatot végző egyént a röntgensugarak 40 hatásától megvédő —a— ólomüvegből álló, ia —c— kerettel összetartott, szokásos átvilágífóernyőnek a vizsgált egyén felé néző oldalán, középen a -d— lehallgatótölcsér van elhelyezve. Ez utóbbi az — e— 45 hangvezetőcsővel kapcsolatos. A —-d - tölcsért és az —e— nangvezietőcsövet hely- zeíétaen iaZ enyhén kúposán kialakított —ftemez: tartja meg, amelyet a — c— keret az —a— ólomüveglappal és a —b— so fluoreszkálóernyővel egybefoglal és .amely egyúttal ez utóbbinak a vizsgált: egyén felé néző oldalát védő borítása. A —d— hangviezietőtölcsértől a —c— keret alsó széle felé haladó —e— hangvezetőcső a keret 55 falán áthatol és az átvilágítóernyő túlsó, vagyis a vizsgálói orvos: felé néző oldalán a — g— nyílásban végződik, amelybe a szokásos kétágú fülelágazó vezeték közős vezetőcsöve illeszthető be. A —d— lehallgatótölcsér, az —e-- hangvezetőeső, úgy- 60 szintén a kúpos —f - larlólernez ill. borítás is a röntgensugarakat áteresztő anyagból, pl. bakelit- vagy egyéb műanyagból, fából, üvegből, víagy tetszőleges más, nem-árnyékolói anyagból készül. A hallgatót ölesér szé- 65 leit igen finom árnyékot adó anyagból, pl. gumiból készülő —h - gyűrűvel ajánlatos befoglalni; e gyűrű a szükség szerint, pl, gyomorvizsgálat végzése esetén, eltávolítható, 70 Az —f— lemez- vagy borításból ennek —i— nyílásain kinyúló —d— hallgatóLölcsér magasságához igazodik az —f— lemez vastagsága ill. kúpossága; ugyancsak a —d— lehallgatótölcsér magassága szabja 75 meg a felfogóernyő és a vizsgált testfelület közötti távolságot. E távolság, a tölcsér hangtanilag helyes megszerkesztése mellett, oly kicsiny lehet, hogy sein elrajzolódást, sem lényegesebb nagyítást nem okoz, go sem nem befolyásolja számbavehető módon a kapott röntgenkép ill. árnyék élességét. A —d •- lehallgalőtölcsér, pl. lüdővizisgálatok céljaira, előnyösen mintegy 3—4 cm, vagyis nagyjából egy bordaköz 85 magasságának megfelelő átmérőjű. A tüdővizsgálatkor a tölcsér -h— foglalatának az átvilágításkor köralakban mutatkozol finom árnyéka teljes pontossággal jelöli meg azt a tüdőrészt, amelyet, az átvilágítással 90 egyidejűen, éppen lehallgatunk. A gumiból készült —h— foglalat egyúttal elősegíti a —d— lehallgatótölcsér széleinek a testfelülethez való jő hozzásimulását. A —d— lehallgatólölcsérnck az —e— 95 hangvezetőcsővel való kapcsolatát célszerű oldhatóvá lenni, hogy a tölcsér az esetiektől függően cserélhető legyen. így pl. a szív lehallgatásához célszerűbb hosszabb és keskenyebb, esetleg anyagában is vál- 100 tozó, pl. fémből készült és így fémesen rezonáló tölcsért használni. A testfelülethez csakis az —f— borításból kiemelkedő tölcsér széle ér hozzá, ellenben a borítás a testfelülettel, már lapos képformájú ki- 105 alakítása folytán sem juthat érintkezésbe, ennélfogva súrlódás okozta zavaró hatások nem állnak be. Minthogy laz újabb, mindjobban elterjedt szerkezeteknél ia röntgenlámpa gyűjtőpont- no ja iés az átvilágítóernyő egymásközötti helyzete rögzített, vagyis mindig azonos, ia hangiéi vevő tölcsért az átvilágítóernyő közepén, tehát a fősugár irányában célszerű el-