130243. lajstromszámú szabadalom • Külső hevítésű, folytonos üzemű függőleges kamrás kemence különféle gázok előállítására szilárd bitumenes tüzelőanyagokból koksznak egyidejű termelése mellett
13 0243. 5 letett berendezés mjeSiSzemenöen alkalmas. Előnyösen azokat a gázokat és gőzöket vezetjük el, amelyek1 a kamrában végbemenő átalakulási folyamatokat kedvezőtlenül be-5 íolyásolják. így például kátránydús szén esetén az adagolás csökken, mert adott kamrában csak meghatározott kátránymennyiség krakkolható. Kátránydús gázrészáramok elvezetésével, amelylek a kamra 10 felső részéből, illetve előiktatott, a kamrával közvetlen összeköttetésben álló élőszárítóbéil vag3r előpárlóból vezethetők el, a kamra lényegesen tehermentesíthető, a gáz összetételié szintetikus gáz keletkezése szem-15 pontjából kedvezően befolyásolható és az adagolás növelhető, mert gyakorlatilag a kátránydús szén kátrányszegény szénné alakul ál. Továbbá oly gázrészáramokat vezetünk el, amelyek a végtermékben nem kí-20 vánatosak, például városi gáz előállításánál az első kigázosító fokozat szénsavgáz mennyiségét és szintetikus gáz előállításánál mindenek előtt a mctántarlalmú gázokat és gőzöket, mindkét esetben a kénvegyüle-25 leket. A kamrának a felső gázelvezjetés útján való melegtehermentesítése azzal az eredménnyel jár, hogy a kamra hevítő felülete a felső részben megfelelően kisebb lehet. 30 Gazdasági okok miatt kívánatos, hogy a kamra szerkezeti magassága ne logylen túl nagy és ezért előnyös, ha a meleget az égési anyagba járulékosan öblítő gázzal visszük be. E célból a gázgyüjtő aknákban a - diss tölatlyúk (le. ábra) és a —36— záró kövek használata mellett az 'együttesen elszívott gáz részáramai felhevítés után ismét bevezethetők a kamrákba ama pontokban, amelyekben a melegszükségljet nagyobb. 40 Ilymódon egyidejű külső hevítés mellett egyrészt a kamra felső részében szabaddá váló szénhidrogének jobban krakkói hatók, másrészt a kamra alsó részében a bevezetett forró öblítő gáz útján a vízgáz terme-45 lési hányada növelhető. A kamra szerkezete "tehát lehetővé teszi, hogy a kamrából elvezetett gázrészáramokat előzetes kezelés, például kátránytalanítás, a C02 és kén eltávolítása, illetve csökkentése, átalakítás, kát-50 rány- és gázkrakkolás, íelhevítés vagy más kezelés után reakciógáz, keverékgáz vagy hŐközvetítő közeg gyanánt a kamrába ismét visszavezethessük. Ezzel'az eljárással egyrészt a vég-gáz összetétele befolyásolható, 55 amennyiben ezek a gázok, amelyek a szén diiszponibilis hidrogénjének nagy részét gázalakban tartalmazzák, szintetikus gáz előállításánál a véggáz hidrojgélntartalml á\í növelik. Városi gáz előállításánál a szénsav és a kénhidrogénMegyületek eltávolításária 60 szorítkozunk, hogy a véggáz szénhjdrogéntartalmát, tekintettel a szükséges fűtő értékre, ne csökkentsük. Azok az elvezetett részgázok azonban, amelyek összetételük miatt a kamrába való 65 visszavezetésre vagy a véggázzal való elegyítésre nem alkalmasak, melegtartalmuk és szénhidrogén tartalmuk visszanyerése után, ha fűtőértékük elég nagy, alsó tüzeléshez használhatók, ellenkező esetben) 70 hasznosításuktól eltekintünk. Ha például Végtermék gyanánt oly vízgázt kívánunk, amelynek nagymeniryiségű szénoxidot, de kevés hidrogént kell tartalmazni, akkor szükséges, hogy az első kigázosítási frakció 75 gázait, amelyek diszponibiliis hidrogéntartalma nagy, külön vezessük el. - \ A kemencének meghatározott összetételű gázra való beállítása tekintetében további szempont is nagyon fontos. A leírás heve- 80 zető részében megemlítettük, hogy szintetikus gáz előállításakor a szénhidrogéneknek a kamra felső részében való krakkolásával tovább kell menni, mint a kamra alsó részében, viszont városi gáz előállítá- 85 sánál a helyzet fordított. A kamra hevítő felületének méretezésié tekintetében fontossága van ama gázok mennyiségének, amelyeket a kamra felső részében és a kamra alsó részében előállítani kívánunk; neveze- 90 Jtesen a kigázosítási gáz és a vízgáz mennyiségének döntő jelentősége van. Városi gáz esetében a kamra felső részéből elvíezetett nagy fűtőértékű kigázosítási gáz mennyiségének kell nagyobbnak lenni, viszont szin- 95 tetiküs gáz előállításánál a vízgáz övből, tehát a kamra alsó részéből elvezetett vízgáz mennyiségének kell lényegeslen nagyobbnak lenni. Ebből adódnak a krakkolási folyamatoknak az előzőkben már ki- 100 fejtett szempontjai mellett a gázjelvezetés különböző magassági pontjai, hogy a kamra felső részének fűtőfelülete és a kamra '•> alsó részének futófelülete közötti viszonyt beállítsuk,} A találmány szerint a fűtőié- 105 fületeket úgy választjuk, hogy városi gáz előállításánál- adott kamnakeresztmetszet és adott égési anyag adag mellett a két fűtő felület viszonya körülbelül 1.7:1; szintetikus gáz előállításánál viszont körülbelül no 1:1. Rendkívül fontos emellett, hogy a fűtő felületek e viszonyát be kell tartani, hogy :a kívánt gázt kapjuk. Az ismertetett eljá- ",
