130243. lajstromszámú szabadalom • Külső hevítésű, folytonos üzemű függőleges kamrás kemence különféle gázok előállítására szilárd bitumenes tüzelőanyagokból koksznak egyidejű termelése mellett

Megjelent 1942. évi október hó 154n. •MAUYAR KIRÁLYI diBBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130243. szám. 11/«.. (II/c.) osztály •- B. 13459. alapszám. Külső Hevítésül folytonos üzemű, függőleges kamrás kemence különféle gázlók1 (elő­állítására szilárd bitumenes tüzíeló'anylagokból koksznak egyidejű termelése mellett. Braunkohlen- und Brikett-Industrie-Aktiengesellschaft Bubiag cég, Berlin. A bejelentés napja: 1936. évi június hő 6. Ismeretesek folytonos üzemű, függőle­ges kamrás kemencék, amelyekben hidro­gén-, szénoxid- és szénhidrogén-tartalmú gázok szilárd, bitumenes égési anyagokból 5 állíthatók elő. A kamra felső részében az égési anyag kigázosítása folytán keletkező kátránytartalmú gázok és gőzök az, izzó koksszal felülről lefelé haladnak, miköz­ben azok krakkolása megy végbe. A kélet-10 kező kokszból pedig a kemence alsói ré­szébö vezetett vízgőzzel vízgázt állítanak telő, amely teljesen vagy részben a ke­rnende felső részéből származó gázokkal re­akcióba lé/p. 15 Lehetséges továbbá ugyanazon kamrák­ban kokszot előállítani, valamint vízgázt, illetve a kívánt véggázt együttesen vagy külön elvezetni és a koksz elgázosítását csak addig folytatni, hogy a keletkező koksz 20 még annyi szenet tartalmaz, hogy a koksz további felhasználása lehetséges. Ezeknek az egyenáramú üzemjmel dolgozó kemen­céknek ismeretes módon különböző ma­gasságokban szabályozható külső hevítése 25 van. A kigázosítás előmozdítása végett bi­zonyos esetekben belső hevítést is hasz­náltak már, továbbá gázrészáramot, a nein kívánatos anyagokat, például a szénsavat és vízgőzt elvezették. 3» Az eddig ismeretes egyenáramú kemen­céknél továbbá a hőmérséklet szabályozá­sával az égési anyag különböző vándorlási sebessége és vízgőznek a kamra »lsó ré­szébe szabályozott mennyiségben való be­vezetésével a keletkező gáz összetételié tág 35 határok között változtatható!, mikoris ugyanabban a kemencében városi gáz, va­lamint vízgáz állítható elő. Szintetikus cé­lokra való vízgázzal szemben újabban tá­masztott követelmények odairanyuinak, 40 hbgy a keletkezett gáz a hidrogén és szén­oxid meghatározótt mennyiségviszonya mel­lett lehetőleg csekély mennyiségű közöm­bös gázokatj például szénsavat 10—12°/o-os mennyiségben és nitrogént 1—2°/o mennyi- 45 ségben, lehetőleg kevés metánt, lo/o-nál ki­sebb mennyiségben tartalmazzon. Ezt az eddig ismeretes kemencékkel további in­tézkedések nélkül elérni nem lehet, mert a kamra felső részéhez, a kigázosítási őv- 50 höz tartozó kamrahevítő felület és a kamra alsó részéhez, az elgázosítási övhöz tartozó kamrahevítő felület közötti viszonynak mind a két esetben, nevezetesen városi gáz előállításakor vagy szintetikus gáz előállí- 55 tásakor különbözőnek keU lennie. Ezenkí­vül a szénhidrogéneknek, különösen a me­tánnak adott esetben túlhevített vízgőzzel való messzemenő krakkolása szükséges. A találmány egyenáramú kamrás kémen- 60 oé, amelyben különböző eredetű égési anya­gokból biztonsággal oly termékek állítha­tók' elő, mint aminő a városi gáz, vízgáz, illetve a szintetikus gáz. A következőkben ismertetett szerkezeti megoldások és eljá- 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom