130229. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések átvitelére
130 # az elért eredmény nem változik, lia a katődaácam változatlan marad. Számítás útján adódik, hogy ugyanez a követelés az eloszlási zaj csökkentése cselén is érvényes; 5 ia zajcsökkenés befolyást itt sem szenved, .ameddig a katódaáram a szabályozásnál változatlan marad. Az 1., 6. és 8. ábra szerinti kapcsolásoknál tehát az erősítést a fogórács előfeszültségének változtatásával 10 szabályozhatjuk. A szeknndéremisszióziaj csökkentése esetén, pl. a 1 ábra szerinti kapcsolásnál, mint kitűnt, annak a feltételnek kell eleget tennünk, hogy a szekundcneniissziü-elekíródá-15 ra érkezei priméráram a szabályozásnál állandó maradjon. Hl tehát az erősítést a szelaindércnnsszió-elektróda előfeszültségének vá'ltűzfalasával szahályozháljuk. Végül még némi figyelmet kell fordífa-20 mmk arra, hogy a vevő antennáját a bemen ő'körnel milyen módon kell csal ölnünk abban az esetben, amelyben a vevő első fokozatában az ismertetett zajcsökkentő' kapcsolások egyikét alkalmazzuk. 25 Rendszerint feltesszük, hogy a lehető legkedvezőbb jel-zajnarány elérésére az antennát a bemenőkörrel akként kell csatolnunk, hogy az első cső rácsán maximális jelfeszülíség lépjen fel. E célhói az an-30 termakor és bemenökör közölt használatos Iranszformálorcsaíolás esetén a szekunderoldalra transzformál t 11 a autennaelleuállást az Rj{ körhupedanciá.val kel! egyenlővé tennünk. Ugyanez a feltétel más an-35 tennacsatolásoknál is érvényes, mimcUelt a szekundérre transzformál! anlenii.aelle.nalláson mindenkor az antenna révén a bemenőkörre kifejteit csillapítás reciprok érlé• két kell értenünk. E feltétel kielégítésénél 40 maximális jcl-zaj-iarányt azonban csupán akkor érünk el, amikor a csőzaj a kapcsolási zajnál jóval nagyobb. Tényleg nyilvánvaló is, hogy amikor csupán a csőzajjal kell számot íarlanunk, maximális jel-zaj-45 arányi maximális vezériőrácsfeszűHség alkalmazásával érhetünk eb Amikor ellenben, a kapcsolási zaj a csőzajt tetemesen meghaladja, úgyhogy csupán a kapcsolási zajjal kell számot tarta-50 nunk, maximális zaj-jel-arányl az antennának kőzve Men ül a vezérlőrácshoz kapcsolásával érhetünk el. Az antennában, fellépő jel-zaj-arányi, ekkor ugyanis további kapcsolási elemek hozzátételével csupán csök-55 kenthetjük. Ez esetben tehát, a legkedvezőbb jel-zaj-arányt az antenna és bemenőkör közöl!i lehető legszilárdabb csatolással !29. 9 érjük cl, azaz a maximális zajmentesség feltétele: Ra ==0. A gyakorlatban mind a esőzajjal, mind a 60 kapcsolási zajjal is számot kell tartanunk; ia legkedvezőbb jel-zaj-arányt léhát Ra oly értékénél érjük cl, mely a két említett érték közölt van. Kilőni, hogy az optimális antennacsatolást az: 65 R.^- -^= -/ 1 + K képlet .szabja meg, ahol Rj, a cső ekviva- 70 lens zajellcnállása. Oly esetekben, melyekben a »i'utőidőesillapítás« jelentős szerepet játszik, e képleien még korrekciói kell alkalmaznunk. Az el őz ők bem mái- kimutattuk, hogy ön- 75 indukciónak zajcsökkentés céljából a kalődavezeiékbc való felvételével a bemenőikör esillapílásál váll ózhatjuk, míg ti jel-zajarány állandó marad. Nyilvánvaló tehát, hogy a fenli képiéiben előforduló Rj{ kisz.á- 80 mításánál a bemenőkörnek a kalódavezetékben levő önindukció révén előidézett csillapítását figyelmen kívül kell hagynunk. Kitűnt, hogy ez oly pozitív és negatív csillapításokra is érvényes, melyeket 85 a szekundéreraissziözaj és eloszlási zaj csökkentésére való szervek alkalmazása idéz elő. Az említett képletben tehát Ra -nál a bemenőkor teljes csillapításának, minus/, a zajcsökkentő rendszabályok révén elő- 90 idézett pozitív és negatív csillapításoknak reciprok értéke helyettesítendő be, azaz Ra kiszámításánál csupán a. kör természetes veszteségeivel, a körrel, esetleg sorosan vagy párhuzamosan alkalmazóit csillapító- 95 ellenállásokkal és a »futóid őcsillapíl ás «-sal kell számot tartanunk. Szai'cidulnü igény pontok: .1. Kapcsolás villamos rezgések ál vitelére, mely legalább egy vezérelt kisütőcsövet íoo tartalmaz, azzal jellemezve, hogy oly elektróda köréről, melyhez zajárain folyik, ezzel az árammal korrelált z.ajfcszüllségel veszünk le, mely feszültség a cső kimenőáramál oly fázissal vezérli, 105 hogy a ki menők őrben feltépő zajárani csökken és/vagy a kimenőkörben a jeláramnak zajáramhoz való aránya növekedik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás l'o- no ganalosítási alakja, azzal jellemezve, hogy oly elektróda körében, melyhez zaj-
