130224. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fázisváltásos váltóáramú távíráshoz való átvitelekhez

2 13 0224. nya megfelel a vevőkben a l-egerjedt cllenőrzőjelfogólól kikéiryszerített áramiránynak. A vevőktől továbbmenő egyenáramú távi ró von alakban célszerűen a vonat zárö-5 jelének, illetve kiváltási állapotának megfelelő áramirany jön létre s ez az állapot a. vonal mindkét végén mindaddig fennmarad, míg a váltóáramú távíróvonal mindkét irányban ismét üzemképessé vá-10 lik. Valamely távírócsatorna kiesését ellenőrző jelzésekkel lebet jelezni, mégpedig a zavar megszüntetésének egyszerűsítése céljából előnyösen más-más jelzéssel az adó-és a vevőirányban. 15 A csalóit rajz a találmány kiviteli példáját szemlélteti. Tegyük fel, hogy az ábrázolt átvivőcsatornapár két közvelítőberendezést köt össze 'egymással. A rajzon e berendezésekből csak" az adójelfogó —s—,, 20 -—s2

—- érintkezőit és az —Ex

—,

—E»— vevőjellogók tekercseit látjuk. A berendezésben nyugalmi ára mífolyik a -|- sarktól az —a— vezetéken, a —vx

i— érintkezőn, az •—1— adón és a -—b - vezetéken át a föld-25 höz és .ennek megfelelően azonos irányú nyugalmi áram folyák a —2— vevőtől u —G2

— jelfogón, az a -- vezetéken, az, —E2

jelfogón és a b vezetéken át a földhöz. Az -.-s-y- érintkező átállítődása-30 kor az —.1- adóban bekövetkező megfelelő áramirányváltozás folytán a kimenő váltóáram fázisa 18') fokkal eltolódik. Ennek következtében a --2— vevőtől az —E, jelfogóra adott egyenáram iránya 35 is megfordul. A —G2

— jelfogó emellett gerjesztve marad, mert a —Gl2

— egyenirányító hatása folytán a jelfogóban a folyó áram iránya független a távíróáram irányától. Egyanez a helyzet a berendezésnek, az 40 -s2

—•

érintkező és az -—Ej-- jelfogó kör zötti részében. Az — ,Ut

--- és -U2

— jelfogók ugyansak állandóan gerjesztve vannak, mert a —Cjni

— és — c

2

TM — érintkezők át vannak állítva. 45 Ha az — sr

— érintkező és az

—E2

—

jelfogó közötli átvivőesatornában zavar keletkezik, úgy a —2j

- vevő nem ad le többé egyenáramot és a —C2

—

jelfogó elereszt.' Ennek folytán gerjed a —V2

— és a —K

2

-50 jelfogó és felgyűl az —UL2

— ellenőrzőzőlámpia. A '—-v2

— érintkező megszakítja az -—s2

—

érintkező és a —2— vevő közötti vezetéket, ennekfolytán nem folyik többé váltóáram az —1— vevőhöz, a —C^-—• 55 jelfogó is elereszt, a ~W1

—

és a —Kx

— jelfogó, valamint iaz —Uh^— eHenőrzőlámpia bekapcsolódik s a —v1

I

— érintkező megszakítja a vezetéket az —Sj— érintkező és —1— adó között. Evvel az átvivőcsatornapár mindkét irányban ki van vonva az adó 60 résztvevő, befolyása alól. A - Vi

111- — és —v2m

— érintkezők az —Ex

—

és —E2

—

jelfogókat mínuszra kapcsolják, minek következtében a közvictítőberendeziésekben megjelenik a zárójelzés. 65 Mínusz helyell pluszra is lehet a jelfogókat kapcsolni, ha a közvetítőberendezések üzeme ezt így kívánná. A —v,n

— és —v2

u

—

érintkezők -Wu

W

2

-- helyelleisítőellcnáUásokat kapcsolnak be az —Et•-,

70 —E2

—

jelfogók' helyébe a vevőáramkörökbe. A —Gj— és G3

— jelfogók legerjedése után az —|U\— és —Ű2

— jelfogók is el-' eresztenek s a —KL

—, —K

2

-- jelfogók 75 iüzembe helyezik az —AL

—, —

BL

— és —A

2

— —B2

—

jelfogók alkotta megszakítókat. Ennélfogva az 1— adó az áramlökések ütemében mínuszt kap az —a1

It

Uj.

T

— Cj^1

—

YJ — úton. Ennek megfelelően a 80 2 adó is mínuszt kap ugyanebben az ütemben. Minthogy feltételeztük, hogy az -o,-•—E2

—

irány zavarva van, a — C,— jelfogó áram nélkül marad, ia. —C±

—

és —<U;

i— jelfogók pedig minden áramlökéskor ger-. 85 jednek. A —Vx

— jelfogó az áramlökés tartama alatt késleltetése folytán . meghúzva marad. Az —1— iad.0 a —ej- -- érintkezőn át ;a megszakítótól függetlenül mínuszt kap. Az egyenáram irányának az adóban és 90 vevőben való egyezését az kényszeríti ki, hogy az —Uim

— ós —u

2

m

— érintkezők la zavar tartama alatt átkapcsolják a vevőket, úgyhogy azok az újból érkező váltóáriam fázisviszonyától függetlenül oly irá- 95 nyú egyenáramot adjanak le, amely megfelel a vevőkhöz folyó áramnak a vevőkre kapcsolt mínusztól meghatározott irányának. Az —s1

— !ós

-—E3

—- közötti zavar meg- 100 szüntetése után következő áramlökéskor a —C2

—

és —Ug— jelfogók is gerjednek, minekfolytán a —2— adó —c2

l

— útján szintén mínuszra kapcsolódik s így a —Cx

— jelfogó gerjesztve marad. A — Cx

—

és —C2

—

105 jelfogók tehát kölcsönösen gerjesztve tartják 'egymást s addig nem ereszthetnek el, iámig a —Vj.— és —-V2

— jelfogók késleltetve le nem esnek s evvel újból végig nem kapcsolják a vezetéket a kőzve ti- 110 tők 'iós iaz adók ós vevők között. Arra az esetre, hogy oly átmeneti zavar áll be, amelynek folytán a —G— jelfogók leieresztenek s ennélfogva az —iU— jelfogó,