130219. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lassú neutronsugár erősségelosztásának leképezésére
2 130219. cm2 -ként mintegy 1/300 g anyag lefékezi, tehát tiszta gadolinium esetén már mintegy 1/300 g gadolinium és olyan anyag, mely csak részben áll gadoliniumból, cm2-ként 5 300 g-n ál megfelelően kevesebb gadolinium tartalommal fékezi le. A neutron elnyelődés felezési vastagsága tehát lényegesen nagyobb, mint az az útszakasz, melyen a lágy sugárzás lefékeződik. 10 Ha a neutronok erősségeloszlásának látható képét kívánjuk előállítani, akkor a felhasznált világító-anyag természete és a vizsgálat módja szerint a következő berendezések előnyösek. Világító ernyő 15 egyik oldalát gadoliniumbevonattal látjuk cl. Mivel a gadolinium nem átlátszó, az ernyőt a megfigyelőtől elfordított, tehát; a neulronforrás felé irányuló oldalán kell gadoliniummal bevonni. Ezt !a réteget 20 azonban nem szabad a lágy sugárzás lefékezési útszakaszánál lényegesen vastagabbra méretezni, mert csak a világítóernyővel közvetlenül határos, mintegy ilyen vastagságú fétegből -— melyet a továbbiak-25 ban hatékony rétegnek nevezünk — jut a lágy sugárzás a világítóernyőre. Ha a réteget vastagabbra választjuk, akkor a hatékony réteg és a neutronforrás között fekvő gadolinium réteg a neutronsugár-30 zást észrevehetően elnyeli és a hatékony rétegbe kevesebb neutron jut, mint az előbbi esetben ós a létesített lágy sugárzás erőssége miatt csekély marad. A bevonatnak tehát a lefékezőrétegvastagság a nagy-35 ságrendjének megfelelő legkedvezőbb vastagsága van. Tiszta gadolinium helyett gadoliniumtartalmú anyagot is hasznaiba-. tunk. Ekkor azonban a lefékezés erőssége csekélyebb, mert a hatékony rétegben 40 kevesebb a gadolinium mag, mint a tiszta gadolmiumban. Ugyanis az idegen atomok is észrevehetőleg fékezik a lágy sugárzást. Itt is megállapítható a lefékező réteg vastagságának nagyságrendjébe eső legkedve-45 sőbb bevonati vastagság. Végül a világító ernyőt a megfigyelő felé fordított oldalon gadoliniumot tartalmazó átlátszó anyaggal láthatjuk el. Effajta rétegnek az erőssége kisebb, mint a tiszta gadolinium rétegé. 50 Ä vastagsága tetszőleges lehet, mert ebben az esetben a világítóernyővel közvetlenül szomszédos oldalát, függetlenül a réteg vastagságától, a neutronok mindig a legerősebben érik. Előnyösen olyan világitő-55 ernyőt használunk, melynek mindkét oldalán gadolinium tartalmú anyagréteg van, mimellett a neutronforrás leié fordított réteg vastagsága a lefékezési vastagság nagys ágrend jébe esik. Bizonyos körülmények között célszerű, 60 ha gadoliniumot a világítóanyaghoz hozzákeverjük. Ekkor azonban a világítóanyagba bekevert gadoliniumtartalmú részecskék lineáris kiterjedésének lényegesen kisebbnek' kell lennie, mint a lágy gadoli- 65 niumsugárzás lefókezési vastagsága, meri különben a neutronok létesítette sugárzásnak lényeges részét ezek a részecskék elnyelik, anélkül, hogy az a világítóernyőt gerjesztené. Gyakran nem előnyös, 70 hogy a világítóanyagba cm2 -ként 1/100 g gadoliniumnál többet keverjünk. Aránylag vékony, 1/100 mm-nél vékonyabb világítóernyőbe, ha nem akarjuk azt, hogy a világítóernyő sugárzásának lényeges része el- 75 nyelődjék, bizonyára cm2 -ként 1/100 g-nál kevesebbet ludunk elhelyezni. Ha tehát lehetőleg nagy erősséget kívánunk elérni, akkor a világítóernyőt kell vastagabbra méretezni. Néha azonban nem előnyös az 80 ernyői oly vastagra választani, hogy oltau cm2 -ként 1/100 g vagy annál több gadolinium legyen jelen, mert akkor a neutronok a világítóernyőnek főleg a neutronforrás felé fordított oldalát gerjesztenék. 85 Hogy világítóernyő sugárzása a megfigyelőhöz jusson, a világítóanyag legnagyobb részén át kell haladnia, amikoris részben elnyelődik és szétszóródik, A megfigyelő tehát nem éles és gyengített képet észlel. 90 Gadolinium használatakor a viszonyok a fényképészeti leképezésnél is hasonlök. A neutronokkal létesített gadoliniumsugárzást vagy közvetlenül fényérzékeny rétegre hagyjuk behatni, vagypedig . azzal 95 előbb világítóernyőt gerjesztünk és azután a világítóernyő sugárzását hagyjuk a fényérzékeny rétegre hatni. Különösen egyszerű, ha a fényképészeti rétegnek a neutronforrástól elfordított oldalát látjuk el 100 világítóernyővel. Ez a világítóernyő tetszőleges mennyiségű gadoliniumot tartalmazhat, különálló réteg, vagypedig kevert réteg alakjában, mert a világítóernyő sugárzása az ernyőnek a neutronforrás! 105 felé fordított oldalán lép ki. Előnyösebb ha mindkét oldalán fényérzékeny réteggel ellátott hordozót használunk és annak mindkét oldalán a fentemlített módon kialakított világítóernyőt alkalmazunk. A 110 neutronforrás felőli oldalon fekvő világitóernyőnek gadolinium tartalmú rétege, körülbelül olyan vastag legyen, mint a lefékezési vastagság. Gadolinium tartalmú
