130194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzalakú vagy gázalakú test és folyadék közötti érintkezés időtartamának és/vagy felületének növelésére kiváltképen desztillálás, rektifikálás, gáz és gőzök felfogása, gáztalanítás, elpárologtatás, flotálás céljaira

130194 3 elválasztókat iktathassunk avégett, hogy a gőznek a folyadékban való hatékony ha­bosodását és magának a folyadéknak az említett elválasztó falai által alkotott köz-5 bülső terekben való lehető legmagasabb' emelését, valamint a gőzbuborékoknak to­vábbi kisméretű buborékokká való osztá­sát érjük el. A —D—• elválasztóknak a szemlél teteti 10 esetben felső részükön a buborékok töré­sekor visszamaradó esetleges folyadék fiel-* vételére valói szervei vannak, melyek az összegyűjtött folyadékot megfelelően kör­folyamatban vezetik vagy elvezetik. A fel-15 fogóiszervek előnyösen a —D— elválasztó­koh felül elrendezett kis —54— csatornák. E kis csatornák egymással célszerűen ak­ként vannak összekötve, hogy a felfogott folyadékot a kívánt helyhez vezessék. 20 A —D— elválasztok előnyösen akként le­hetnek elrendezve, hogy a tányér folyadé­kát kényszerkeringetésben tartsák. Az elvá­lasztok ferdén vagy keskenyedően is lehet­nek a tányérban elrendezve avégett, hogy 25 a folyadék és gáz közötti érintkezés időtar­tamát és felületét növeljék. A 4. ábra oly válaszfalak különböző alak­jait mutatja, melyek többé-kevésbbé hul­lámosak és ebben az esetben egyéb elvá-30 lasztókkal vannak összekötve, úgyhogy az —50— felforralószervek sorai között külön­böző közbülső tereket alkotnak. A válasz­falaknak adott esetben nyílásaik vagy ol­dalsó —55— szárnyaik lehetnek vagy bor-35 dásan lehetnek kialakítva (lásd 4. ábra), vagy egy darabból állhatnak. A válaszfalat továbbá dróthálókkal és drótfonatokkal, spirálisokkal, Raschig-gyűrűkkel stb. is ösz­szeköthetjük vagy ezekkel pótolhatjuk. 40 A3, ábra az előbbi esettel egyenértékű megoldást mutat, melynek értelmében az —A— felforralószerveket a megfelelő hosz­szúságú —P— tányéron megerősített köz­bülső —60— cső alkotja, melyet —61— 45 süveg fed el, melynek nyílásán meghatá­rozott magasságig —62— hasítékok vagy lyukak vannak. Az alsó kamrából jövő gőzök a —60— csövekben felszállnak, majd a csövek és a 50—61— süveg belseje között alkotott közbül­ső —63— terekben leszállnak és miután a —62— hasítékok on áthaladtak, a folya­dékban felfelé pezsegnek és a felső kam­rába jutnak. Eme elrendezés folytán egy 55 tányérfelületegységre oly számos felforraló­elemet rendezhetünk el, hogy a gőzök vagy gázok hatásának az egész folyadék ki van téve. Az 5—10. ábrák süvegszerű —A-— pe­zsegtető szerveket mutatnak, melyeknek ön- 60 álló —D'— segédelválasztóik vannak. Egy­szerű esetben ezek —65— csövekből áll­nak (5. ábra), melyeknek —64— nyílásai vannak és melyeknek a —61— süveggel közös tengelyük van akként, hogy utőb- 65 bival korlátolt méretű gyűrűalakú közbülső —66— teret alkotnak. Az —A— pezsegtető elem révén mozgásba hozott gőzök vagy gázok legkisebb méretű buborékokra OSZK lanak, melyek a közbülső térben a folya- 70 dék fölé szállnak. Ha ezek megnagyobbod­nak, a —67—, —68— és —69— osztóeleh mekben újból oszthatók. A gázalakú buborékok korlátozott átmé­rőjűek és a molekuláris adhézió folytán 75 nem törnek meg és minél jobban emel­kednek, sebességük a vezető- és érintkeződ felületek hatása folytán egyre jobban csök­ken, amivel a folyadék és a gőz közötti érintkezés időtartamát és felületét növel- 80 jük. Az egyes — D'— elválasztok által ki­fejtett hatást növelhetjük, amennyiben a —66— közbülső térbe, mely ebben az eset­ben az előbbinél nagyobb méretű, teste­ket vagy csöveket rendezhetünk el, me- 85 lyeknek osillagalakú vagy sokszögű —67— keresztmetszete van (6. és 7. ábra) vagy melyeknek —68— hullámuk van, (lásd 8. és 9. ábrákat)). Utóbbi esetben a —D— elválasztót hullámos —69— karmantyúra 9o korlátozhatjuk, mely a : —61— csőre van felhúzva és adott esetben az 1. és 2. ábra szerinti —50— csövekhez is idomíthatjuk. A 11. és 12. ábrák a —P— desztillálótá­nyér további előnyös kiviteli alakját szem- 95 léltetik, melynél az —A— pezsegtető szer­vek megerősítéséhez való lyukaktól elte­kintettünk. E szervek —70— csövecskékből állnak, melyeknek végén tölcséralakú —71— rész van és melyeknek felső vége a —72— 1Q 0 gyűjtővel van összekötve, mely utóbbit a —73— vezeték táplálja. A —D— elválasz­tóknak ebben az esetben is —54— gyűjtő­csatornájuk van. Az elválasztok, miként ezt már a 4—10. ábrákon szemléltettük, egyéb 105 kialakításúak is lehetnek. Különös jelen­tősége van a 13. ábrán szemléltetelt elvá­lasztóknak. Eme ábra szerint számos egy­más mellett fekvő elemi elválasztó van el­rendezve, melyeknek középső —75— vá- no laszfala és további —76— oldalsó válasz­falai vannak, melyeknek az a hatásuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom