130168. lajstromszámú szabadalom • Anyagvizsgálatokhoz való mágnes
2 , 13 vizsgálat hely élői a munkadarab felületével párhuzamos irányban mért távolsága. A viszonyok különösen kedvezőek lakkor, lila ia két pólusszárnak a vizsgáit test 5 felülelére merőleges irányban mért magasr sága nagyobb, mint a két pólusszár egymástóli távolsága. Az ilyen mágnes a vizsgált darabnak mindig azon az oldalán használható, amelyen a vizsgálattal a hibát meg 10 akarjuk állapítani. Ezért a találmány sze^ rinti berendezéssel például zárt tar lányok, hajófenekek és más hasonló testek a könnyű hozzáférnetés oldalán mágnesezhet ők ós vizsgálhatók. 15 A találmány szerinti mágnes két példakónti kiviteli alakját a rajzban tűn teltük fel. Az 1. ábra az egyik példaként! kiviteli alak homlokn ézete. 20 A 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet oldalnézete. A 8. ábra vályúalakú varratok vizsgálatára alkalmas mágnes homlokn ézete. A 4. ábra !a 3. ábrabeli szerkezet felük-25 nézete. Az 1. és 2. ábrákban példaként oly elektromágnest tüntettünk fel, amely sík felületű tárgyak vizsgálatára alkalmas. A mágnes : lényeges részei az 1 és 2 mág-30 nesszárak, melyeknek egymással párhuzamos tengelyei a mágnesszáraknak a vizsgált 6 munkadarab felülelán fektetett pólusfelületeivel, tehát a vizsgált (i munkadarab felülelével hegyesszöget zárnak 35 be. Ez elrendezés következtében a 3 járom a vizsgálat helyétől, nevezetesen a vizsgált felületre merőleges hatósugártól oldalt íekszjikl A 4 gerjeszt őlekercset a mágnesjármon rendeztük el. A pólusfclületek 40 között a vizsgált 6 munkadarab felületén fekvő 5 edény ferromágneses szuszpenziót tartalmaz. A mágnesszárak keresztmetszeteit úgy kell megválasztani, hogy ez a keresztmetszetet a járomtól a pólusszárak 45 pólusfelülele felé haladva ne csökkenjen. Ezért, mint ez a 2. ábrából látható, a pőlusszárakat a 7 helyen ívalakban lekerekítettük ós a szárak pólusfelülete a vizsgált 6 íniunkadarab felülelével az ívek alatt 50 érintkezik. Hja a mágnesezésbez váltóáramot használunk, akkor a mágnest célszerűen lamelláit vasból készítjük, mímelte It e pólusok általában bádogból, a járom pedig bádogból 55 vagy huzalokból állítható elő. A pólusok 16S. is készíthetők oly huzalokból, amelyeket példáid kapcsok tartanak össze. Ez a megoldás egyenáram használata 'esetén is előnyös, ha érdes felületű munkadarabol kell vizsgálnunk, mert a huzalokból készült pó- 60 lusban a huzalok A'ógei és a vizsgálandó munkadarab felülele között jó mágneses érintkezés érhető el. A 3. és 1. ábrákban feltüntetett mágnes különösen oly A'arralok vizsgálatára alkal 65 inas, amelyek vályúalakú mélyedések fenekén vannak. E megoldásnál is az 1 és 2 pólusszárak tengelyei a munkadarabnak a vizsgálat helyén találkozó felületeihez, illetőleg e felületekre merőleges síkokhoz he- 70 gyesszög alatt hajlanak, úgyhogy a vizsgálat helyén levő és a vályiialakú horonyban való elhelyezésre alkalmas alakú 5 vizsgálóedény felülről tekintve jól látható. Ha az 5 edény felületére az ábrában fel- 75 tüntetett nyíl irányban tekintünk, akkor a 4 gerjeszlőlekercset hordozó járom a vizsgálat helyétől a 4. ábrában feltüntetett módon oldali fekszik. A pólusfelüleleket célszerűen ligy rézseljük le, hogy azok a 80 vizsgált darabnak egymáshoz szög alatt hajló felületeire egész terjedelmükben íelfeküsznek. Mivel a. cél az, hogy a vizsgálat helyén a lehel ős ég szerint homogén mágneses me- 85 zőt kapjunk, a pólusszárak közötti —.a— távolságot célszerűen akkorára, vagy kisebbre válaszljuk, mint amekkora a pólusfelülelnek a 2. ábrában lál ha ló -—b - szélessége. Különösen előnyösek a viszonyok 90 abban az esetben, ha a két pólusszárnak a vizsgált darab felületére merőleges irányban mért magassága nagyobb, mint ia két pólusszár egymás tóti —a— távolsága. Ezek a viszonyok annyiban is kedvezőek, ameny- 95 nyiben ez esetben a szórt erővonalak nagyobbik része a vizsgált munkadarab felületével párhuzamos irányban halad és a vizsgált felületbe nem hatol be. Hia igen vastagfalú munkadarabot vizsgálunk, ak- 10° kor a vizsgálathoz szükséges nagy indukciók mellett nagy fluxus jelentkezik. Hogy ezt a fluxust elviselhető határok között tartsuk és túlságos nagy járomindukciókat elkerüljünk, ilyen esetekben célszerű, ha a 105 pólussarok felületeit nem készítjük nagyobbra, mint amekkora a szárak keresztmetszete. Ez okból előnyös, ha a pólusfelületeknek, illetőleg a pólusszáraknak a 2. ábrában feltüntetett —b— szélessége a pó- 110 lusszárak mentén állandó.
