130168. lajstromszámú szabadalom • Anyagvizsgálatokhoz való mágnes
Megjelent 1942. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMILEIRAS 130168. szám. VII/c. osztály. — U. 1088. alapszám. Anyagvizsgálatokhoz való mágnes. Dr. Unger Franz tanár, Braunschweig-Gliesmarode. A bejelentés napja: 1940. évi június hó 24. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi augusztus hó 10. A találmány munkadarabok mágnesezéséhez való elektromágnes, vagy permanens mágnes, oly anyagvizsgálatokhoz, amelyeknél ferromágneses porokat vagy szuszpen-5 ziókat alkalmaznak. Ismeretesek olyan eljárások, amelyeknél a munkadarabot mágnessel, mágnesezik. Az e célra eddig ismert mágnesek vagy rendkívül nagyméretű, tehát nehezen kezelhető 10 testek, vagy azoknak kisebb méreteik voltak, mely esetben viszont a vizsgált hely és az ezen a helyen keletkezeit mezőkép igen nehezen vagy egyáltalán nem figyelhető meg, lur a mágnest a munkadarab 15 vizsgálandó felületére helyezik. Az ismert szerkezetű mágnesek esetén a mezőkép lefényképezése nem lehetséges. E nehézséghez járul még, hogy a gerjeszt öcs évek mágneses szórása következtében a mágnesnek 20 a vizsgálat helyén való elhelyezésekor a két pólusszár között a vizsgált felületre merőleges irányú, szórt erővonalak lépnek ki, ami a vizsgálót könnyen megtéveszti, mert ezekből az erővonalakból a valóság-25 ban nem létező hiba jelenlétére következtet. A találmány érteim ében ezeket a hártányokat azzal küszöböllük ki, hogy a mágnes szárait úgy alakítottuk ki, hogy a mág-30 nes szárainak pólusfelületei, tehát azok a felületek, amelyek vizsgálatkor a vizsgált munkadarab felületére, illetőleg felületeire feküszuek, a mágnes szárak tengelyeivel 50 hegyes szöget zárnak be ás a pólusfelük" lek belső, tehát egymással szemben fekvő 35 éleivel és. az ezen élek végpontjait egymás-' sal összekötő egyenesekkel határolt, négyszög alakú felületre merőleges egyenesek egyike sem metszi az elektromágnes alkatrészeit. A mágnesszáraknak ez a hajlása 40 akkora, hogy a vizsgált munkadarab felülete és a mágnesszár tengelye közötti szög előnyösen 50Q -nál kisebb, úgyhogy ha merőleges irányban tekintünk a vizsgált 'felületre, akkor a mágnes járom a vizsgálati 45 helytől oldalt fekszik. Ennek következtében a vizsgált felületre merőleges irányban a látósugarakat semmi sem zavarja és így a mezőkép jól megfigyelhető, illetőleg fény képészeli felvétellel rögzíthető. Ha a mágnes gerjesztő tekercsét a jármon rendezzük el, vagypedig a jármot Hagy koercilív erejű és nagy remaiienciá.jú ferromágneses ötvözetből készítjük és mágnesezzük, mimellett a pólusszárak nagy 55 permeabilitású vasfaj Iából készülnek, akikor a szórt mágneses erővonalak akként rendeződnek el, hogy a járomtól oldalt fekvő vizsgálati helyen a hiba könnyű megállapítását nem zavarják. E jelenség ma- 60 gyarázata abban van, hogy a találmány szerinti megoldásnál a járom felületének (a vizsgálat helyétől való távolsága nagyobb, mint a vizsgált darab felületétől mért merőleges irányú távolság. Ezért célszerű, ha 65 lététől való merőleges távolsága kisebb, mint amiekkora a járom felületének a
