130113. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltómű kerékpárok és hasonló járművek számára

/ Megjelent 1942. évi szeptember hó 15-én. , ÉAtäY A R KIRÁLYI ^^Ä SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130113. szára XX/c, (XX/a/2.) osztály. — G, 9389. alapszám. Sebességváltómű kerékpárok és hasonló járművek számára. Gerber Károly motorszerelő, vasesztergályos, Csáky Sándor motorszerelő, vasesztergályos, Liszauer Emil kereskedő, Budapest és Csáky Béla mozgófényképszinház-tulajdonos, Jászárokszállás. A bejelenlés napja: 1941. évi november hó 28. Ismeretesek már kerékpárokhoz és hasonló járművekhez (plr

triciklikhez, motorkerékpárokhoz) való sebességváltóművek, melyeknél a sebességváltás úgy történik, 5 hogy a hátsó tengelyen több, egymástól eltérő fogszámú lánckerék van megerősítve és az álváltómű a lábitós forgattyúval vagy motorral mozgatott, egyetlen hajtő láncot váltáskor más és más fogszámú haj-10 tolt lánckerékre vezeti át. A találmány szerinti sebességváltómű ezekkel, az ismert rendszerekkel szemben különösen azzal tűnik ki, hogy célirányos és biztos láncvezelése, valamint szerkezeti kiképzése folytán 15 a különböző áttételi fokozatban szereplő hajtott lánckerekeknél a fogszámban eddig nem remélt, viszonylag nagy eltérést enged meg és emetyett lehetővé teszi, hogy; a hátrafelé váljó hajtással való, ismert (é-20 kezes mindenik áttételi fokozatban akadály nélkül, zavartalanul menjen végbe: A taláhnány szerint a hajtólánc laza ágát rugóval terheit lenghető karon elrendezett, laza feszítő-lánckerékkel feszítjük úgy, 25 hogy a feszítőlánckerék a hajtolt lánckerekek közelében helyezkedik el és a feszitőlánckerékről lefutó láncszakaszt a hajtott lánckerekekre való felfutás helyén nagy mértékben megközelítően vezelőpofákkal, 30 fogjuk közre. A sebességváltás a feszítőlánckeréknek és a vezetőpofáknak a lánckerék tengelyével párhuzamos irányú eltolásával történik, amikoris a vezetőpofák a hajlóláncot a szomszédos hajtandó kerék 35 fogaira kényszerítik át. A kerékpár hajtóforgattyújának hátrafelé forgatásával való fékezést azáltal tesszük lehetővé, hogy a rúgó ellenében visszalendíthető, a íeszítőlánckereket hordó kar számára mozgáshatárolókat alkalmazunk és így a kerékpár 40 hajtása közben egyébként laza láncág a feszítőlánckérék kis mérvű, rugalmas kitérése után megfeszülhet és a hátsó kerék fékezéséhez szükséges húzóerőt közvetítheti. A találmány keretébe tartozik az em- 45 lílett mozgáshatárolóknak olymódon való elrendezése, hogy azok csak a fékezésnél (akadályozzák a feszítőlánckereket hordozó feszítőkar kilengését, a sebességváltásnál azonban megengedjék a szükséges, 50 nagyobb mérvű elforgást. A találmány példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajzon tüntettük fel, melyen az 1. ábra elölpézet, a 2. ábra pedig oldakiézet. 55 A bemutatott foganatosítási példa szerint a feszítőkar (1, 2) lemezekből, áll, melyeket felső végükön (3) cső köt egymással össze. E cső a kerékpár hátsó tengelyének meghosszabbításán ágyazódik. A (3) csőre 60 van tekercselve a (4) rúgó, melynek egyik vége az (1) lemezbe, másik vége pedig a kerékpártengelyen megerősített, üzemközben helytálló (5) lemeznek (6) kampójába van akasztva. A (3) rúgó feszítőerejét az 65 (5) lemez megfelelő beállításával szabályozhatjuk. Az (1, 2) lemezek alsó végén van megerősítve a (7) feszíiőlánckerék (8) csap-: jának (9) vezetéke. A (8) csap hordja egy-: ben a külső (10) és a be'jső (11) láneveze-. 70