130076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos vezetékek és kábelek előállítására

Megjde-Mí 1942. évi szeptember hói 1-én. MA6TÁE KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAS SZABADALMI LEIRAS 130076. szám. VU/g. osztály. — H. 1108». alapszám. Eljárás villamos vezetékek és kábelek előállítására. Patentverwertungs-Gesellschaft mit beschränkter Haltung „Hermes", Berlin, mint a Siemens-Schuckeriwerke Aktiengesellschaft, berlin-síemensstadti cég jogutódja. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 28. — Németországi elsőbbsége: 194S). évi március hó 28. Ismeretesek olyan szigetelt villamos ve­zetékek, amelyeknél belső fémes vezetőt fémes köpeny borii és e vezető és a kö­peny közöLti teret szigetelőanyag tölti ki. 5 Az így felépített vezetékiét egy vagy több munkamenetben, esetleges közbenső izzílá­sok alkalmazásával, búzás vagy nyújtás útján mind kisebb keresztmetszetre hoz­zák. Az ilyen nyújtással elvékonyított ve­lő zelékek előállításához eddig szigetelőanyag­ként szilárd és nem képlékeny, szervetlen anyagokat, például magnéziumoxidot al­kalmazlak. Ismeretesek olyan vezetékek is, amelye -15 ket szintén húzással hoztak kisebb kereszt­metszetre és a melyekben képlékeny szige­telőanyagokat alkalmazlak. E vezetékek előállításánál, ia kerámiai iparban szoká­sos módon, rúdpréssel csőalakú szigetelő-20 testeket készítettek. Az ilyen szigeüelőosö­vekkel szigetelt köpenyes vezetékiek1 gyár­tásakor azonban nyújtás közben a fém­köpeny könnyen megreped, úgyhogy a keresztmetszet kívánt csökkentését nem 25 lehet elérni. Ez a jelenség annál inkább meglepő, mert szigetelőanyagként igen jól alakítható duklilis anyagokat alkalmaztak. A találmány célja e hátrányok megszünte­tése. A találmány szerinti eljárásnál nagyobb 30 keresztmetszetről a vezetéket ugyancsak hú­zással vagy nyújtással hozzuk kisebb ke­resztmetszetre, mimellelt szervetlen szige­telőanyagokat, és fémes köpenyt alkalma­zunk. A találmány szerinti eljárás lehe-35 lőve teszi igen hosszú gyártási darabok­ban készült, kifogástalan kábelek előállítá­sát. Kísérleteinkből kitűnt, hogy a képlé­keny anyagok feldolgozásánál a kereszt­mclszctcsökkenés lényegében annak kö­vetkeztében megy végbe, hogy a képlé­keny anyagban levő lemezke- vagy pál­cika-alakú részecskék húzás közben elfor­dulnak, úgyhogy ezeknek a részecskéknek a csőkeresztmetszetre vetített profilja ki­sebbedik. Ha valamennyi részecske lap­jával vagy tengelyével a húzás irányával párhuzamosan fekszik, akkor az anyag a keresztmetszet csökkentésével szemben rendkívül nagy ellenállást fejt ki, aminek következménye ,a köpeny megrepodése. A találmány értelmében lemezke- vagy pálcika-alakú részecskékből álló olyan szervetlen szigetelőanyagokat alkalmazunk, amelyekben húzás, illetve nyújtás előtt a lemiezkék síkja, illetőleg a pálcikák tenge­lye még nincsen egy bizonyos irányban kiigazítva. Ezt azzal érjük cl, hogy a szi­getel őcs övet nem :a szokásos rúdprések­ben állítjuk elő, mert ez az eljárás azt eredményezi, hogy az említett részecskék a sajtolt csőben már meghatározott irány­ban, mégpedig a nyomás irányában van­nak elrendezve, úgyhogy az ilyen csövek további nyújtásra, tehát kinyújtandó kö­penyes vezetékeknél ;a köpeny és a mag közötti szigetelésre alkalmatlanok. Ezért a szigetelőanyagból készült csövei más el­járásokkal, előnyösen szárazon sajtolt el­járással állítjuk elő. A szárazon sajloló eljárásnak még az a további előnye is 40 45 50 55 60 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom