130074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza és likacsos tömegek, kiváltképen homokos talajok vegyi úton való megszilárdítására

2 í 3 Ö 01 4. üvegoldaloi a finom homoktöniegekbe sok­kal köimyicbben sajtolhatjuk be, mint azo­nos töménységű normális, tehát alkáliákat nem tartalmazó vízüvegoldatot. Az ez-5 után besajtolandó nagymértékben tömény sőoldat a megszilárdítandó tömegbe meg­lepő módon szintén sokkal könnyebben sajtolható be, mintha az első besajtolásboz normális víziivegoldalot használtunk. A fi-10 hom homokot ekként a két oldattal nehézség nélkül egyenletesen itathatjuk át ős az ekként elért megszilárdulás' az összes részekben egyen!éles. A meg­szilárdított finom homoknak emellett el-15 ért nyomási szilárdsága ugyanakkora, mint a közönséges homok nyomási szi­lárdsága, melyet az eddig szokásos el­járással, vagyis normális és nem alká-Hkussá lett vízüveg alkalmazásával is 20 jól megszilárdíthatunk. Az alkatiaknak vagy hasonlóknak a vízüveghez való hoz­záadásával továbbá a sóoldatoknak a hi­drogéi ekén való amúgy is nagy ál ha tolóké­pességét még fokozzuk. Az új eljárással 25 finom ós igen finom homok tömegeket, me­lyeket az eddig ismert eljárásokkal nem vagy csupán tökéletlenül lehetett megszi­lárdítani, azonos módon jól megszilárdít­hatunk, mint durva homokokat és hason-30 lókal. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a normális homokot megszi­lárdításához szokásos alacsonyiiyomású szivattyúkat megtarlhaljuk, mimellett fi­nom homokoknak ós liszt homokoknak az 35 ismert eljárásokkal való megszilárdítására végzett kísérleteknél nagynyomású szivaty­lyúkra volt szükség, mert a besajtolási nyomás igen gyorsan növekedett. A találmány szerinti eljárás alkalmazá-40 savai adódói nagy előnyök az alábbi össze­hasonlító kiviteli példák kapcsán világo­san kilünnek: Fehér homokot, mely 51,5% 0,2 mm alatti szemnagysagu részecskéket, 47,5% 45 0,22—0,51 mm szemnagyságú részecskéket, 1% 0,51 mm fölötti szemnagysagu részecs­kéket és 23o/o vizet tartalmazott, először az eddig szokásos eljárással kísénellünk meg megszilárdítani, amennyiben lelöljáró-50 ban 37—38° Bé-s normális vízüvegoldalot sajtoltunk be. A nyomás ekkor 8—10 aim. túlnyomásra növekedett. 35° Bé-s kálcium­kloridoldat utólagos besaj tolásakor a nyo­más 20—22 aim. túlnyomásra növekedett 55 1000 g kísér leli anyagra 100 g súlyszaporu­lat következett be. A kapott termék nyo­mási szilárdsága állagban csupán 10,5 kg/ cm2 volt. Ha azonban a normális vízüvegoldat he­lyett nagymértékben lúgos oldatot a lkai- 60 máztunk, mely pl. 100 térfogatrész 37° Bé-s vízüvegoldatra számítva 20 lérfogatrész 27° Bé^s marónálronoldatot tartalmazott és melynek térfogatsúlya 35° Bé volt, akkor a megszilárdított homok súlyszaporulata 100 65 g helyeit csupán 70 g volt és a nagymér­tékben lúgos vízüvegoldat besaj tolásakor a besajtolási nyomás csupán 0,5 aim. túl­nyomásra növekedett. Ezután az első eset­ben alkalmazott káleiumklorií'oldalta) azo- 70 nos oldatot sajtolunk he, amikor azonban a besajlolási nyomás csupán 2 aim. túlnyo­másra növekedett. A megszilárdított töme­gek nyomási szilárdsága emellett állagban 60—Gl kg/cm2 volt. Miként lálhaló, az el- 75 ért szilárdulási fokok különbsége rendkí­vül nagy. Emelteit tekintetbe kell' vennünk, liogy a kél vegyszernek a megszilárdítan­dó anyagba való' besaj tolásakor a bekövet­kező súlynövekedés, tehát a megszilárdító 80 szerek tényleges felhasznált mennyisége az új eljárás alkalmazásánál kisebb, mini az ismert eljárás alkalmazásakor, ami nem csupán a kél esetben alkalmazóit vízüveg­oldat fajsúlyáhan fennálló különbségre ve- 85 zelhető vissza. A nagymét'lékben lúgos vízüvegoldat al­ka I m az ás á va 1 le rm úsze lese u k öz önséges durvább homokot és egyéb laza tömegeket is megszilárdíthatunk, akkor azonban a 90 normális vízüvegoldat alkalmazásával szemben jelentős előnyök nem mutatkoz­nak, sőt ellenkezőleg általában meni sike­rül azonos nagyságú nyomási szilárdságot elérni, mint a normális víz üvegoldatnak 95 durva homokhoz, illetve a nagymértékben lúgos vízüvegoldalnak finom homokhoz való alkalmazásakor. Durva homok alatt főleg olyanokat értünk, melyek 0,2 mm­nél kisebb szemnagyságú részecskéket csu- íoo pán csekély mennyiségben tartalmaznak. Magyarázatként megjegyezzük, hogy az ef­fajta állaghomokok pl. 21% 1—3 mm szem­nagyságú részecskéket, 70% 0,2—1 mm szemnagysagu részecskéket és ü% 0,2 mm i05 alatti szemnagysagu részecskéket tartal­maznak. A vízüvegoldat lúgosílásáboz nátronlúg helyett pl. szóda oldatot, kálilúgo!, kálium­karbonátot is használhatunk. Ammoniákos no oldatokat is használhatunk. Ugyanígy nor­mális vízüveg és nagymértékben lúgos vízüveg keverékeit is használhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom