130042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műrostokból való textilanyagok fehérítésére

Megjelent 1942. évi augusztus hó 17-én. MAGTAB KIRilYI <Si3|IÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130042. szám. XIV/e. osztály. — G. 9323. alapszám. Eljárás műrostokból való textilanyagok fehérítésére. Deutsche Gold- und Silber-Scheideansíalt vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 9. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi szeptember hó 20. A 841513. számú francia szabadalmi ks írás különösen műrostokból való textilanyagok fehérítésére való oly eljárást ismertet, amelynél a fehérítendő anyagólt 5 lúgos kémhatású fehérítő fürdőben itatják, a fölös fehérítő folyadékot eltávolítják és az anyagot hőkezelésnek vetik alá, majd megszárítják, mitmiellíelt a fehérítendő anyagnak a hőkezelés kezdetekor lúgos 10 kémhatású'nak kell lennie. Hz ismert eljárás egyik kiviteli módja szerint a fehérítendő anyag itatásához gyengén savanyú fürdő is használható. Ennek azonban közömbös alkálioxalátot oly mennyiségben 15 kell tartalmaznia, hogy a fehérítő folya-i dék "pH-értéke melegítéskor az alkálioxalát hidrolízise folytán 7,0 fölé emelkedjék. A hőkezelést tehát itt is legalább részben lúgos terjedelemben végzik. 20 A találmány értelmében műrostok és ezekből készült textilanyagok fehérítéséi úgy foganatosítjuk, hogy a fehérítő folyadékkal átitatott anyag egész hőkezeléséi; 5,0 és 7,0, előnyösen 5,5 és 7V

() pH-órtékek 25 közölt fekvő terjedelemben, végezzük' úgy, hogy a "hőkezelést, illetve a szárítási folyamatot meghatározott legalacsonyabb, nevezetesen mintegy 60 C° köriili hőmérséklet betartása mellett" pl. 70 és 100 C°, előnyö-30 sen <S0 és 100 C° közötti hőmérsékleteken foganatosítjuk. Fehérítőszer gyanánt elsősorban hidrogénszuperoxid jön tekintetbe. Alkalmasak továbbá más oly pervegyületek is, amelyek vizes oldatban hidrogénszuperoxidot hasi- 35 tanak le, mint karbamid-hidrogénszuperoxid, perborát, perkarbonát, nátriumszuperoxid stb, A fehérítendő anyag itatásához előnyösen oly fürdőket használunk, amelyek közöm- 40 bősek vagy gyengén savanyúak. A fehérítő folyadék pH-értéke a fentiekben megadottba tárok között (7,0—5,0) lehet. Gondoskodni kell arról, hogy a hőkezelés alatt a pH-érlék savnak vagy savanyú anyagok- 45 nak a száradó rostokon való felhalmozódása folytán ne süllyedjen túl erősen, miután így a rostok jelentékeny megsérülése következhet be. Ez pl. úgy történhet, hogy a kiindulási oldathoz megfelelő pufferanya- 50 gokat, pl. több-bázisú szervetlen vagy szerves savak sóit, mint nátriumpirofoszfátot, borostyánkősavas nátriumot, nátriuméitrátot, savanyú nátriumfoszlat és borax keverékeit és más hasonló anyagokat adunk, 55 ill el ve a fehérítő folyadékot kiinduláskor savanyú több-bázisú sók, mint savanyú nátriiiinpirofoszfát, nálriumbioxalát, savanyú' borostyánkősavas nátrium és más hasonlók hozzáadása útján a kívánt pH- 60 ériékre állítjuk he. Az itató oldathoz felületileg hatékony anyagokat, valamint lágyító és élénkítő szereket, pl. zsírfehérje-párlatokal, zsíralkoholszulfonáiokal, vagy más zsírsavszár- 65 mazékokat is adhatunk és az oldatot sava-