130000. lajstromszámú szabadalom • Aprító berendezés

Í30000. tokokat három csoportba foglaljuk ösz­sze, melyek harántmetszetben egymáshoz képest háromszögalakban fekszenek (2. ábra); az egyik csoport a háromszög csú-5 csat, a másik kettő pedig annak két alsó sarkát alkotja. A felső csoportot a két alsó csoporttal egy-egy 5 átvezető csatorna köli össze, llymódon az őrlőtokok felső cso­portjából kikerülő termék további őrlés 10 végett a két alsó csoportra osztódik el. Ennek a berendezésnek működési módja a következő: Az 1 őrlőtokok egybeépített csoportjait nem ábrázolt himbás vagy for­gattyútengelyes hajtással vagy más egyeli 15 alkalmas hajtóművel az őrlőlokok tenge­lyére — vagy ami ugyanaz, ;az anyag irá­nyára — merőlegesen kör- vagy ellipszis­alakú pályán mozgatjuk. Ennek következ­tében a bengeralakú 2 őrlőtestek az 1 őr-20 lőtokok belső felületén gördülnek. A 4 ga­raton beadagolt aprítandó anyag először az első, legfelső, a rajzion, legmesszíebb balra fekvő 1 őrlőtokba jut, melyben azt a len­gőmozgás elosztja, a gördülő 2 őrlőteslek 25 pedig többé-kevésbbé ütésszerüen érik és aprítják. Ezt nz előaprítolt anyagot a ke­ringő őrlőtestek a lengés síkjára haránt­irányban, a fenék' magasságában levő 3 nyílásokon ál, a legközelebb következő 1 30 őrlő tokba szorítják, melyben az anyag az előbbihez hasonló módon tovább apríló­dik. Az őrlőiestekkel végzett aprításnak és továbbításnak ez a folyamata fokról-fokra folyamatosan, megy végbe. Miután az őr-35 lemény a felső csoportban a rajzon leg­távolabb jobbra fekvő 1 őrlőtökön átjutott, (azt az 5 átvezető csatornák a két alsó őr­lőtok-csoportra osztják iel, melyekben aztán az aprítás és továbbítás váltakozó játéka 40 éppúgy folyik le, mint az- első csoportban:. A kívánt őrlési finomságra felaprít olt ter­mék végül a két alsó csoport legalsó őrlő­tokjaiból távozik. Minthogy a 2 őrlőtestek mindegyik 1 45 őrlőtokban keringésük közben a tok fe­nekéről állandóan felemelkednek, a fenék és az őrlőtest között kellő nagyságú hézag keletkezik, melybe az őrlemény be tudj jutni, miközben az őrlőtest hatásának van 50 kitéve. Az anyag tehát sohasem juthat legközelebbi őrlőtokba aprítatlanul, ill. anélkül, hogy iaz őrlőtestekkel érintkezés­be ne lépett volna- Minthogy az őrlőtok feneke és az őrlőtest között időnként hé-55 z|ag • jön létre, a találmány szerinti ap­rító berendezésbe tetemes nagyságú dara­fcokiat adagolhatunk és ezeket a legfino­mabb szem csenagys ágra kifogástalanul fel­apríthatjuk. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett kiviteli ^Q alaknál az 1 őrlőtokok körkeresztmetszei­tűek. A löketnek és a hajtólengely for­dulatszámának megfelelő beállításakor az őrlőtest az őrlőtok belső felületén tökéle­tesen legördül. Nagyon kemény anyagok 55 aprításánál azonban kívánatos lehet ezeket először, az őrlőtestek révén, erélyes ütőha­tásnak kitenni. E célra a löketet és a fordulatszámot úgy kell majd megválasz­tani, hogy az őrlőtest az őrlőtokban csak 70 bizonyos magasságig emelkedjék, azután pedig a rendelkezésre álló téren keresz­tül az aprítandó anyagra essen. Ilyen eset­ben az őrlőtoknak nem kell körkereszt­metszeiet adni, hanem annak keresztmet- 75 sziete pl. a 3. ábra szerinti lehet, vagyis vályúalakú, felső 7 elzáró fedéllel. A 3. ábrán Játhaljuk, hogy a 2 őrlőtest a (> vályú belső felületétől miként válik el és esik le szabadon az anyagra. go Minthogy az anyagnak bizonyos szem­csenagyságot eredményező előaprítása után az anyagot nem kell többé a leeső őrlő­test ülőhalásának kitenni, ekkor már ele­gendő, ha a következő őrlőlokok az őrlő- §5 hengerek helyett golyókból, pálcákból vagy másefféle elemekből álló töltést tartal­maznak; ekkor az anyag már csak az egyes töltőtestek szétdörzsöli") hatása alatt áll. 90 A találmány szerinti aprító berendezési át lehet alakítani úgy is, hogy az 1. áb­rán minden második vagy harmadik őr­lőtok helyébe szitafelülelet iktatunk, me­lyen a finomabb anyagól már kiszitál- 95 juk, úgyhogy a következő őrlőtokba már csak a szitán maradt anyagot adagoljuk be. Ha ezenkívül a végleges őrleménynél meghatározott szemcsenagyságot akarunk elérni, akkor iaz őrlőtokok mindegyik cso- 100 portja alatt a berendezés teljes szélessé­gére kiterjedő, megfelelő hosszméretű szi­tát helyezhetünk lel, melynél a kívánt szemcsenagysága anyag a szita fölött to­vább halad, a finomabb részek pedig a 105 szitán átesnek. Ennek az az előnye, hogy egyetlen berendezés aprít és egyszersmind szitál is. Az egyik1 őrlőtökből a következőbe átjutó, anyag mennyiségének szabályozására a 3 no nyílások keresztmetszetét beállíthatóvá te­hetjük, pl. iákként, hogy kívülről eltolható fedőlapokat alkalmazunk, amelyekkél a 3 nyílásokat teljesen vagy részben elzárjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom