129977. lajstromszámú szabadalom • Zsebben hordható melegfejlesztő készülék

Megjelent 1942. évi augusztus hó 1-én. • MAGYAR KIRÁLYI ^tíBÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG -SZABADALMI LEÍRÁS 129977. szám XX/g. osztály. — G. 9339. alapszám. Zsebbein hordható melegíejleszlő készülék. Dr. György Károly ny. ügyvéd, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 3. A találmány oly zsebben hordható készülék, mellyel bárhol és bármikor vegyi úton meleget tudunk fejleszteni lángképződés nélkül. Előnye, hogy teljesen ve-5 szélytelen, nem gyúlékony és nem robban, továbbá, hogy a melegfejlesztés igen csekély költséggel jár. A találmányt főleg azok használhatják igen előnyösen, akik idejük nagy részét szabadban töltik, 10 tehát elsősorban katonák; csendőrök, rendőrök, tengerészek, továbbá sportolók, cserkészek, szabadban árusítók, stb. A találmány lehetővé teszi, hogy kezünket, lábunkat, vagy Lestünk bármely részét időn-15 ként a szabadban is felmelegíthetjük és így nagy hidegben jobban bírjuk a szabadban való tartózkodást A találmány ezenkívül testápolási cikként is használható, minthogy olcsó eszközökkel pótolja a drá-20 ga és nehézkes termofort. A készülék a vízzel való érintkezés folytán meleget termelő vegyi anyagot 'tartalmazó anyagtartályból és fenéklapjával — melyen vízátbocsátónyílás van — e tar-25 tály felső szájnyílására helyezett víztartályból áll és a találmány lényege az, hogy a víztartály. fenekébe rugós szelep van beépítve, mely a fenék vízátbocsátónyílását elzárja és melynek nyitására a víztartály 30 csavaros fedeléből lefelényúló ütközőrúd szolgál. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában függélyes metszetben van feltüntetve. 35 A rajzon —a— jelöli a rossz hővezetőanyagból készült anyagtartályt, melybe a vízzel való érintkezés folytán meleget ter- ' mélő anyag, pl. ealciumoxid van helyezve. E tartály az anyag behelyezhetősége céljából felül nyitóLt, fenekén pedig —b— 40 nyílás van. A tartály fenékrészébe —c— betét van helyezve, melyet a —b— nyíláson át kívülről fel lehet tolni. Az —a— tartály fölött a —d— víztartály helyezkedik el, úgyhogy —f—• fenék- 45 lapjával — mely —g— csavarmenetekkel kapcsolódik az —a— tartály falához — elzárja az —a— tartály felső nyílását. E víztartály felül csavaros —h— fedéllel van lezárva. A víztartály —f— fenekén —i— 50 vízátbocsátónyílás van, melynek elzárására a —k— szelep szolgál. E szelepet az —m— szeleporsó tartja, mely köré az egyik végével az —f— fenéklapra támaszkodó t—n— rúgó van csavarva; a szelepet en- 55 nek a rugónak a feszítőereje tartja záróhelyzetben, Az —m— szelep orsónak a —k— szelep testen túl lefelényúló —o— nyúlványa van, mely hegyben végződik. A szeleporsó felsői végén —p— fej van, 60 mely fölé —r— ütközőrúd nyúlik le a —h— csavaros fedélből. A vízzel való érintkezés folytán meleget fejlesztő anyag, pl. ealciumoxid, zacskóba zárva, az —a— tartály —c— betétjére van 65 ráhelyezve. Ha a készüléket üzembe akarjuk hozni, a —h— fedelet befelé csavarjuk, miáltal az —r— rúd vége nekiütközik a —p— szelepfejnek és az —n— rúgó hatása ellenében a —k— szeleptestet le- 70