129955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom por előállítására olvadékokból gáz- vagy gőzfúvókák alkalmazásával
129955. vagy gőzök mennyisége olymódon növelhető, hogy több, célszerűen koncentrikus, gáz- illetve gőzfúvókát alkalmazunk, legcélszerűbben a. fémsugárral koncentrikus 5 gyűrűalakú fúvókákat. Tanácsos továbbá a gáz-, illetve gőzsugárt úgy irányítani, hogy a fémsugnrral hegyes szöget zárjon be. A gázok, illetve gőzök úgy íövelhelők ki a fűvókából, hogy haladó mozgáson 10 kívül vagy helyette forgó mozgást is végezzenek. A találmány szerinti eljárással bármely olvasztott anyag porílható, mindenekelőtt fémek és ötvözetek. Nehezen ötvözhető, küj5 lönválásra hajlamos, fémkeverékek is feldolgozhatók, továbbá fémek és velük nem ötvöződő anyagok, példáid grafit vagy fémoxidok, elegyei. Az összekeverés az olvasztott alkatrészek erős kamrásával eszközöl-2o belő, vagy pedig úgy, hogy az olvasztott alkatrészeket megosztott fúvókákon át külön-külön 1 öveijük a poríló gáz-, illetve gőzsugár hatókörébe. A találmány szerinti eljárással olvasztóit fémoxidok, példáid 25 ólomglét, is porlaszthatok. Nemes fémek (arany, ezüsl) porlasztásánál célszerű porlasztó szerek a vízgőz vagy előmelegített levegő. Könnyen oxidádálődő fémekhez, példáid alumíniumhoz, 30 nem oxidáló gázokai, mindenekelőtt vízgőzt alkalmazunk. Vas, réz, nikkel vagy ezek ötvözeteinek vízgőzzel való porlasztása esetén nem kívánt oxidáció következhet be, annál nagyobb mértékben, minél hosszabb , a vízgőz behatásának tartama. Ez a nem kívánatos oxidáció gyakorlatilag teljesen úgy hiúsít ha ló meg, hogy a porlasztott fémsugárt hűtött felületre löveljük. Ezt a felületet mögötte elrendezett kondenzátorszerű készülékbe fecskendezett vízzel htít-40 jük. Ekkor az ütköző felületen és mögötte a vízgőz hirtelen kondenzálódik, vizes íémszuszpenzió keletkezik és a további oxidáló hatás hirtelen megszűnik. Ilyen ütköző felületek alkalmazása nem 45 előnyös a hideg állapotban is lágy fémek porlasztása esetén, mert a szemcsék a felületbe ütközve megnagyobbodhatnak. Ez okból ólom porlasztásánál nem alkalmazunk ütköző felületeket. Az ólom észreve-50 he lő oxidálás nélkül légsugárral is oly finomra porlasztható, hogy a keletkezett ólompor 100°/o-ban megv ál a cm2 -kénL 22000'szemű szitán. Az oxidáció meggátlására redukáló lég-55 körben is, például hidrogéntartalmú gázban dolgozhatunk. 75 80 Könnyen oxidálódó fémnek, például alumíniumnak, vízgőzzel való porlasztása esetén ügyelni kell arra, hogy a vízgőz ne tartalmazzon alkalikus hatású anyagokat. Ki- 60 vállatos továbbá a kondenzálum hőfokának a szabályozása is, a vízgőzbe fecskendezett vízmennyiség kellő megválasztásával. Például alumínium porlasztása esetén arra kell ügyelni, hogy a kondenzálum 65 hőfoka 50 C° alatt maradjon. Nem kívánt oxidáció elkerülésére a nedves termék lehetőleg gyorsan kiszárítandó. Némely esetben kívánatos lehet a porított fém megszabott részét oxidálni, ami 70 a kondenzálum hőfokának 50 C° fölé való emelésével és/vagy csekély mennyiségű szódának a kondenzátumhoz való adagogolásával elősegíthető. Ha a porlasztóit fém lehetőleg teljesen oxidálandó, például, ha finoman porlasztott ólomoxid (ólomglét) állítandó elő, porlasztó szerként oxigént vagy oxigéntartalmú gázt, például levegőt alkalmazunk és arról gondoskodunk, hogy a hőfok elég magas maradjon és a fémrészecskéknek az oxigéntartalmú gázzal való érintkezési tartama huzamos legyen . Az olvadékok, különösen az olvasztott fémek, olvadásponíjukat tetszőlegesen meghaladó hőfokra hevítve dolgozhatók fel. Némely esetben a túlságos hőfok hátrányos annyiban, hogy nem kívánt oxidálást idéz elő a porlasztás folyamán. Általában oly magas hőfokot választunk, me- 90 lyen az olvasztóit fém könnyen folyik a fúvókán át. Bizonyos esetben azonban kívánatos az olvasztott fém viszkozitását, a hőfok csökkentése révén növelni. Ugyanis eléggé magas hőfokon olvasztóit anyag 95 porlasztása esetén nagyjában gömbalakú port keletkezik. Ha ellenben a porlasztandó olvadék viszkozitását növeljük, a porlasztás csipkézett szélű részecskéket eredményez. Ilyen csipkézett részecskék', too például A'asból vagy vasötvözetekből előnyösek alakteslekiiek sajtolással vagy zsugorítással való előállításához. A találmány szerint ilyen csipkézett részecskék előállításánál vizet ágyazunk be a kii öveit fém- 105 sugárba az ulóbbi hőfokának csökkenlése végett és az így viszkózussá vált olvadékot porlasztjuk szét gőz- vagy gázsugárral. A találmány szerint előállítható porok sokféle célra használhatók, különösen pe- no dig alaktesteknek készítésére sajtolással vagy zsugorítással. 85
