129949. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciaszabályozó kapcsolás
129949. 5 tudóját vezérli, amelyet a cső a rezgőkörbe vezet. Ilymódon a rezgőkör látszólagos induktivitása és rezonanciafrekvenciája a második középfrekvencia normális értéké-5 tői való eltéréseinek megfelelően változnak. Minthogy a második középfrekvencia, amelyet a —13— frekvenciaváltoztató hoz létre, az első középfrekvencia és a hozzálarlozó oszcillátorfrekvencia összegével vagy 10 különbségével egyenlő, ennek az Oszcillátorl'rekvenciának szabályozása úgy hajt, hogy a második középfrekvenciának előre megszaboLt értékétől való eltérései a 'kapcsolóelemek méretezésétől függő mértékben 15 csökkennek. A méretezést pl. úgy választhatjuk, hogy »kiszabályozási mérték« kb 10:1 legyen. A »kiszabályozás mérték«-e a vevőkészülék valamely körében primerokozott elhangolásnak viszonya ama elhan-20 goláshoz, mely az önműködő szabályozás figyelembevételével, tehát szekunder fellép; a 10:1 kiszabályozási mérték tehát azf jelenti, hogy az első középfrekvenciának olyan elhangolásai, amelyekből a második 25 középfrekvenciának ugyanolyan mértékű eltérései adódnának, ennek a mértéknek kb. 1 / 10 -ére csökkennek. Hogy a szabályozóberendezés a vevőkészüléket csupán addig állítsa pontosan va-30 lamely kívánt adónak vételére, amíg az clhangolás még nem egyenlő a szomszédos adórezgés frekvenciatávolságával, szükséges, hogy a szabályozóhalás a második középfrekvenciának bizonyos határokon, 35 pl- ± 700 Hz értéken belül fekvő eltéréseinél hatásos legyen, de hatástalannak, ill. csökkentett hatásúnak vagy előnyösen megfordított értelemben hatásosnak kell lennie oly éltéréseknél, amelyek e határokon 40 Uilmennek. E feltételeket olyan —35, 36— és —37, 38— szelekciós körök alkalmazásával elégíthetjük ki, amelyeknek rezonanciafrekvienciái közvetlenül a második középfrekvencia felett ós alatt vannak; e 45 körök 700 Hz-cel a második középfrekvencia alatt és fölött fekvő frekvenci aknai lehetnek hangolva. A 2. ábrán a második középfrekvenciának előre megszabott értékétől való eltéréseit kilohertzckben mint 50 abszcisszákat vittük fel, míg az ordináták szabályozófeszültségek, amelyeket a szabályozóberendezés létesít és amelyeket a —31— csőhöz vezetünk. Az —53— görbe tehát a szabályozóiberendezés frekvencia-55 karakterisztikája. E görbének aránylag meredek része van olyan frekvenciáknál, amelyek a középfrekvencia normális értékével szomszédosak; a görbe szélső értékei a íszielekciókörök rezonanciafrekven'ciájának megfelelő frekvenciáknál fcksze-- 60 nek: a görbének a maximumokon túl fekvő részei az abszcisszalengely felé viszszafordulnak; ez annyit jelent, hogy a szabályozóhatás megfordult. Ha tehát az első frekvenciával toztató elhangolása folytán a 65 második középfrekvencia egyik vagy másik oldal felé eltér, ezt az eltérést a szabályozóhalás mindaddig csökkenti, amíg az a görbék szélső értékei ábrázolta halárok között marad. De ha az elhangoiiís na- TM gyobb — pl. A- 0,7«klíz-nél nagyobb — úgyhogy a második középfrekvencia eltérései az említett határokon túlmennek, akkor a szabályozóhatás megfordul és a két szelektáló kör gerjesztése tovább csökken. 75 Ez természetesen maga után vonja a szabályozóhatás csökkenését, úgyhogy ekkor a második középfrekvencia eltérései még nagyobbak és így a szelektálókörök még kevésbbé gerjednek. Az előre meghatárq- 80 zott értékeken túlmenő eltéréseknél tehát . visszacsapó hálás lép fel. A szabályozóberendezés, a határokon túlmenően, ilykép a rezgőkör frekvenciáját újból normális értékére állítja be. 85 Minthogy a két szelektálókör rezonanciafrekvenciájának megkívánt csekély kölcsönös távolsága legkönnyebben viszonylag kicsi munkafrekvenciánál érhető el, a második középfrekvenciát viszonylag kicsire, pl. 100 kílz-re választjuk. Ebben az esetben a rezonianciaifrekvenciák közötti 1.5 kHz távolság a hordozófrekvencia 1.5o/o-ával egyenlő, még 450 kHz-nyi hordozó alkalmazásánál ugyanez a frekvenciakülönbség a hordozófrekvenciának 0.5 százaléknál kisebb részét tenné ki. A —31— cső-karakterisztika-meredekségének változásai az oszcillátorkör rezonanciafrekvenciáinak az eltolódását idézik elő. A 3. ábrán az —54— görbe a .—31— cső 10C működési módját szemlélteti a szabályozásnak a cső rácselőfeszültség-változásaitól függő változásainál, aholis a rácselőfeszültséget abszcisíszaként vittük fel, míg az ordináták a rezonanciafrekvenciának eb- 10: bői adódó változásai kHz-ben. Kb. + 4 Volt határai között a görbe lényegileg egyenes vonalú. A szabályozókapcsolás tehát úgy van méretezve, hogy a dióda-egyenirányítókörök létesítette legnagyobb előfe- llc szültség a második középfrekvenciának elérendő értékéhez képest legnagyobb el-
