129935. lajstromszámú szabadalom • Mosószer és eljárás önmagukban vízben oldhatatlan alkálimetafoszfátok kolloidos oldataiban való mosásra
2 129935. metafoszfálot, mint amennyi a keménységokozók ártalmatlanná tételére szükséges. Tehát csupán annyi alkálimetafoszfát szükges és használatos, amennyi a vízben old-5 ható komplexsók képzéséhez éppen szükséges; az ismert adatok szerint példáid 10° német keménységű víznél literenként 1,5 g kell (lásd A. CHWALA »Textilhilfsmittel« Wien 1939. 89. lap). Mosóhatás ekkor nem 10 következik be. A találmány szerinti eljárás ettől abban különbözik, hogy az önmagában oldhatatlan metafoszfátot a komplexsók képzésére szükséges mennyiségen túl fölöslegben alkalmazzuk, amivel új mosó-15 hatást érünk el. A Kurrol-féle sók kemény vízben is jelentős mosó és tisztító hatást fejtenek ki. E sók ugyanis kemény vízben az abban oldott keménységokozók hatása folytán bi-20 zonyos mértékig szintén oldhatók, azonban a Kurrol-féle sónak oldódott mennyisége révén az alkalmazott kemény víz nem válik lággyá. A mésznek kiesapószerek, pl. szappan hozzáadásával való kicsapását a 25 keletkezett oldat nem gátolja. Az oldott só mennyisége e kicsapás meggátlásához még akkor sem volna elegendő, ha föltételeznők, hogy a Kurrol-féle só vízben oldható komplexsót alkot. Pl. 1 liter 23c né-30 met keménységű vízben 2 g Kurrol-féle só oldható viszkózán és kolloidau. Többi nem megy oldatba. 1 liter 23° német keménységű víz lágyításához — ama egyáltalán nem bizonyított feltevés mellett, hogy a Kurrol-35 féle só vízben oldható komplexsót alkot-legalább 3,7 g Kurrol-féle sóra volna szükség, ha alapul vesszük, hogy 1 liter német keménységű vizet szappannal szemben 0,15 g 69,9o/o P2 0 5 -t tartalmazó NaP0 3 lágyít 40 meg. A Kurrol-féle sónak a kemény vízben oldható mennyisége tehát korántsem elegendő ahhoz, hogy a kemény víz kalciumionjait akként kösse meg, hogy n meszel kicsapó szerekkel mészcsapadék már 45 ne keletkezzék. A találmány újdonsága tehát abban van, hogy a Kurrol-féle só kol. lóid oldatai mosó hatásukat akkor is meg, fartják, ha a Kurrol-féle só oldatának közvetítéséhez keménységokozókat fölöslegben 50 tartalmazó kemény vizet alkalmazunk. Az említett alkálimetafoszfátokat mosószerként előnyösen savanyú fürdőben is alkalmazhatjuk. A savanyú mosás általában az emberi bőr, mosással szemben nem 55 színtartó festésekkel ellátott szövetek, kivált képen azonban gyapjúk mosásánál nagy értékkel bír. A gyapjú mosásához ismeret tesen azt javasolták, hogy azt a gyapjú izoelektromos pontjánál (pH = 4,9) kell foganatosítani. A találmány szerint alkalma- 60 zandó savanyú fürdőt a Kurrol-féle sónak tetszőleges savanyú oldásközvelílők révén való oldásával állítjuk elő, úgyhogy 7,0 alatti pH értékű oldat kelelkezik. Természetesen az eredetileg semleges vagy Jű- 65 gos kémhatású Kurrol-féle sóoldatot is savval a kívánt pH értékre állíthatjuk be. A normális oldható metafoszlattál szemben további igen lényeges különbség abban van, hogy a Kurrol-féle sók valószínűleg 70 polimerizált fonalmolekulák, melyeknek igen nagy a molekulasúlyúk. A találmány szerint alkalmazandó alkálimetafoszfátok mosóképessége tehát, mely a normális metafoszfátoknál hiányzik, valószínűleg ha- 75 sonló molekuláris szerkezeten és hasonló hatásmódon alapul, mint a szokásos mosószerek hosszirányban nyújtott szénláncainál, pl. az elilénoxidnak nagyobb molekulája alkoholokhoz való nem ionogén, 80 szintetikus addicionálási termékeinél. A m-h azonban ezenkívül a Kurrol-féle só pszeudooldalainál különösen kitűnik és a technikában eddig ismert metafoszfálokk-il szemben jelentős előnyt jelent, az azok- 85 nak a nagyfokú sikamlóssága, mely a roslos anyag kezelésénél a súrlódási és ezzel a rost mechanikai igénybevételét igen erősen csökkenti, mégpedig két külön hatás egyesülése révén, mert egyrészt az oldat 90 a nagyértékű sikamlóssága folytán az egyes rost körül kenőfilmként védőén helyezkedik el és másrészt mivel az új mosóoldatok igen jól nedvesítenek, a szövetet minden irányban jól átjárják. Az oldatok to- 95 vábbá igen nagy tisztítőhalást fejtenek ki, mely még alacsony töménységeknél és savanyú pH körzetben is fennáll, mimellelt eme oldatok sikamlós volta igen kis töménységek mellett is észrevehetően meg- too marad. Természetes, hogy minden oly esetben, ahol a tisztítási hal ásnak egyáltalán szerepe van, a kívánt rostkímélés tekintetében való kettős hatás igen előnyösen érvényesül, mivel majdnem minden eset- íos ben, iamikor textíliákra vegyszereket hagyunk behatni, egyidejűleg mechanikai igénybevétellel is számolnunk kell és mivel e mechanikai igénybevételek között, a rostoknak egymás között és a tartány fa- no lain való súrlódása játsza a legnagyobb szerepet, különösen fontos, hogy e károsodást lehetőleg minél jobban csökkentsük, mégpedig fontos ez a hyersrost összes alak* i-.
