129929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levesízesítők és fűszerszerű termékek előállítására

Megjelent 1942. évi augusztus hó 1-én. 1AGTA* KIRÁLYI SZABADALMI BBtöSifi SZABADALMI LEIRAS 129929. szám. IV/ie. osztály. — V. 4013. alapszám. Eljárás levesízesítők és fűszerszerű termékleik előállítására. Dr. Viditz Friedrich vegyész, Wien. A bejelentés napja: 1940. évi november hó 8. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi november hó 10. Ismeretes, hogy levesízesítőket és fűszer­szerű termékeket pl. ízesítőmártásokat izomfehérje, kazein, búza- vagy rizssikér és hasonló nagyértékű fehérje-anyagok hidro-5 litos lebontásával állítanak elő. A találmány célja, hogy az eddig e célra alkalmazott és emberi táplálékként értékes kiindulási anyagokat oly kiindulási anya­gokkal póLoljuk, melyek az iparban mel-10 lék- vagy hulladéktermékként állnak elő és ezzel a nagyértékű fehérjék megtakarítása révén a fehérjékben való hiány leküzdésé­hez hozzájáruljunk. Javasolták már, levesízesítőként alkal-15 mas termékeknek gabonatörkölyből ak­ként való előállítását, hogy a törkölyt zsír­oldószerekkel való kivonatolással először zsírtalanítják, majd az oldószertől elválasz­tott kivonatolási maradékot szárítják, a fe-20 hérjeanyagok oldása végett szódaoldal^al főzik és a derített oldatból a fehérje-anya­gokat kicsapják, majd ezeket sósav segít­ségével, előnyösen nyomás alatt, aminosa­vakká bontják le. Ez az ismert munfcamód 25 azonban, mely a törkölyben levő fehérje­anyagok elkülönítésén alapszik, igen körül­ményes és drága. A találmány ama számos kísérlet alap­ján nyert megismerésen alapszik, hogy a 30 sörgyártás, szeszgyártás, malátakivonato­lás, glukozaelőálíítás stb. fehérjetartalmú hulladék-, vagy melléktermékeiként kapott törkölyök vagy törkölysaerű anyagok^, meghatározott feliételek mellett, a fehérje-35 anyagok elkülönítése nélkül, J-evesízesítők­ké feldolgozhatók. Az említett ipari ágaza­tokban előálló törkölyökből vagy törköly­szerű termékekből mint az árpatörkölyből, árpám alátatörkőly bői, tengeritörkölyből, tengerimialátatörkölyből, hajdinatörkölyből 40 stb. a nyersanyag előzetes elcukrosítása folytán a könnyen feltárható szénhidráto­kat eltávolították, úgyhogy egyrészt az anyag az ízesítő előállításánál zavaró el­cukrosítható anyagoktól, pl. cukortól már 45 nagyrészt mentesítve van és másrészt a fehérjeanyagok már bizonyos mértékig [fel­dúsultak. Ekként pl. az árpamalátatörköly a serfőzdében alkalmazott proteolitos fo­lyamatok ellenére száraz anyagra számítva, 50 viszonylag több nyers proteint tartalmaz, mint a felhasznált árpamaláta. Azonban a közvetlenül kapott törkölyök ízesítőkké való feldolgozásukhoz fehérje-anyagokban még mindig túlszegények. A találmány abban 55 van, hogy a törkölyökből vagy törkölyszerű anyagokból a fehérjeanyagokban dús ré­szeket mechanikai úton elválasztjuk és e fehérjében dús részeket hidrolízisnek vet­jük alá. Ámbár e fehérjedús részek a nyers- 60 protein mellett jelentős mennyiségű, pl. 40°/o-ban és e fölött kísérőanyagokat tar­talmaznak, e termékek hidrolitos lebontá­sakor, miként számos kísérletek bebizo­nyították, íz tekintetében kifogástalan íze- 65 sí tőket kapunk, ami nem volt előrelátható. A törkölyök vagy törkölyszerű termékek fehérjében feldúsított részeit, miként az alábbi példákból kitűnik, különböző mó­don állíthatjuk elő. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom