129890. lajstromszámú szabadalom • Berendezés végtelen üvegszalagnak a megömlesztett masszából való kiemelésére

2 129 890. szefüggő különböző nyúlóssága az üvegszalagon különböző vastagságú sávok, az úgynevezett hullámok alakjában jelentkezik, 5 amelyek a húzás irányában haladnak és a húzott üvegen ferdén átnézve képtorzulást idéznek elő. Már megkísérelték e hátrány kiküszöbölését a húzós záj nyíl ások legkülönbözőbb kialakításával, pl. úgy, hogy az üveget csakis a húzókád egy bizonyos áramlási rétegéből próbálták elvenni. Mindezeknél a javaslatoknál nem vették tekintetbe azt, hogy az üvegmasszának magában a húzókamrában való egyenlőtlen lehűlése már •a húzószájnyílásba való belépést megelőzően a húzandó üvegSmassza termikus homogenitását jóval erősebb mértékben befolyásolja hátrányosan, mint ahogy azt az üvegnek a húzókád különböző áramlási 20 síkjaiból való elvételével egyáltalában lehetséges. Éppen ezért minden eszköznek, mely az üvegszalag gyökerének termikus szempontból homogén üvegmasszából való; képczését célozza, sikertelennek kell marad-25 nia, ha annak alkalmazásával nem hárítjuk el a húzószájnyílásba lépő üvegmassza: egyes rétegeinek a húzókamrában való erős lehűlését. A találmány szerinti berendezés a hú-30 zószájnyílás segélyével dolgozó ismert húzóeljárásoknál eddig mutatkozó hátrányokat kiküszöböli azzal, hogy a húzópcst oly alakítású, hogy az abban a húzópest két hosszanti és oldalsó falához képest köz ha-35 gyásával szabadon úszó húzószájnyílás lenyomott munkahelyzetében lent a húzópest belső felületéhez tömítően csatlakozik akként, hogy az üveg az ömlesztőkemencével való összekötőcsatornából gyakorlatilag 40 csakis egyenesen, azaz közvetlenül és a mellső fal alatt tovalialadva juthat a szájnyílás bemeneti torkolatához, ellenben nem juthatnak oda semmiféle olyan üvegrétegek, amelyek a húzószájnyílás 45 bemenétéhez való útjukon lehűlésnek1 vannak alávetve, kiváltképen nem olyanok, amelyek az egyenes úttól oldalt kerülve, a szájnyílás külső felülete és a pest belső felülete között mozogtak 50 tova. A húzópest szokásosan felépítésénél mutatkozó ilyen félrekalandozó áramlást az 1. ábrán nyilakkal jeleztünk. Az ilyen szokásos, mély húzópestekben azonban tudvalevőleg még más, a pest falain és fene-55 kén hűtőhatásnak kitett és ismét visszatérő áramlások is lehetségesek. A fentjelzett zárás létesítéséhez a munkahelyzetben levő szájnyílásnak a kemence ömlesztő- vagy tisztítóterére néző oldalié- . lülete az üvegbe merülő választófalhoz, a 60 szájnyílás fenékfelülete pedig, lécalakú kiugrások segélyével, a húzópest fenékfelületéhez csatlakozik. Amennyiben a húzott üvegnek nem lehetőleg legnagyobb mérvű minőségi javí- , tására van szükség1

, a húzópest fenekén való tömítő csatlakozás elmaradhat. A mellső csatlakozás önmagában természetcsen nem akadályozza meg azt, hogy a húzópest hátsó fala és a húzószájnyílás közötti térből egyenlőtlenné vált üveg a húzópestbe le ne süllyedjen. Azonban az üveg ebből származó rosszabbodása nem; döntő befolyású, mert egyrészt a hátsó, közbenső térből lesüllyedő üveg a húzószájnyílás alsó bemenetéhez való útján u kádból, tehát ellentétes irányból érkező üvegáramba ütköznék és ez azt visszaszorítaná, ezenkívül ez az üveg önmagában ridegebb és kevésbbé mozgjékony, mint a húzópcst mellső fala és a húzószájnyílás közötti üveg. Célszerű, ámbár nem feltétlenül szükséges, ha ezzel kapcsolatban a húzópestnek nem adunk nagyobb mélységet annál, mely a húzószájnyílás helyes üvegfelhajtásának beállításához és az üvegnek a húzószájnyílás bemeneti torkolatához való belépéséhez szükséges. Ekként az üvegáramnak az egyenes úttól a mélység felé való eltévelyedését is megakadályozzuk. Ezt a lapos pestet kiváltképen előnyösen a túlságos hőelsugárzást megakadályozó fenékfűtéssel látjuk el, mely tehát az elhagyott mélyebb üvegfürdő helyeit gondoskodik a pestben a szükséges hőegyensúlyról. Az ilyen lapos húzópestek a fenék felől való hőtartással ismeretesek húzószájnyílásos úszó nélküli húzóeljárásoknál. A találmány egyéb foganatosításait példaképen még ismertetjük. A rajz a számos 10

° íoganatosítási példa közül csupán egyet mutat, mégpedig a 2—4. ábrán. A 2. ábrán a találmány szerinti berendezés keresztmetszete, a 3. ábrán a húzókamarának a 2. ábra A—B vonala mentén 105 vett hosszmetszet, a 4. ábra pedig a 2. ábra C—D vonala mentén vett vízszintes metszet. A berendezés valamely szokásos kádkemencéhez, vagy ily kádkemencéhez ve- no zető összekötőcsatornához van hozzáépítve. Az 1 fal a kádmedence felé vagy az em-