129884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális részecskék alakítására

Megjelent 1942. í-vi július hó 15-ém. MAGTÁR KIRÁLYI AiBl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129884. szám. IV/h/1. 'osztály. — K. 15056. alapszám. Eljárás kolloidális részecskék alakítására. Dr. Krause Georg A. mérnök, München. A bejelentés napja: 1936. évi július hó 7.* — Németországi elsőbbsége: 1935. évi július hó 8. Ismeretes, hogy bizonyos anyagoknak kolloidális alakban való alkalmazása szükséges vagy célszerű. Bár a kolloidális részecskék struktúrája és alakja, valamint azok 5 tartóssága lényeges jelentőségű, például a festékek, gyógyszerek stb. terén, eddigelé nem sikerült kolloidális részecskéknek meghatározott alakokat adni és azokat a kívánt alakban és nagyságban megtartani. 10 A találmány, mely kolloidális részecskék alakítására való eljárás, ezt a feladatot megoldja. Ismeretes, hogy ugyanannak az anyagnak a kristályalakjai különbözőek lehet-15 nek aszerint, hogy azt milyen oldószerrel kristályosítjuk ki és hogy idegen anyagok jelenlétében foganatosított kristályosításkor elegy kristályok képződhetnek. Kísérletek ahhoz a meglepő megállapításhoz ve-20 zettek, hogy a vízben nehezen, vagy egyáltalán nem oldódó, adott esetbien lipoidban oldódó anyagok szoljaiban levő határfelületaktív kolloidális anyagok, amilyeneket bizonyos alkalmakkor mint stabilizátoro-25 kat -vagy védő kolloidokat alkalmaznak, meghatározott körülmények között oldószer szerepét játszhatják. Ilyenkor ezek úgy, mint az említett anyagok, a részecskék vándorlását és növekedését lehetővé 30 teszik; különböző határfelületaktivitású védő kolloidok, úgy mint a különbözői oldószerek ugyanazon anyag részecskéinek különböző alakokban való létrejöttét teszik lehetővé — mimelett az azokban meglevő saját irányító erők, vagy ©legykristálykép- 35 ződések szerepet játszhatnak — és az esetenkénti hőmérséklet, töménységi viszonyok és vegyi, valamint fizikai tulajdonságok szerint alakítóan és stabilizálóan hatnak. 4° Egyidejűleg megállapítottuk, hogy a nevezett, határfelületaktív anyagok meghatározott körülmények között mindössze a szóiban keletkező kolloidális részecskék összetömörülesét akadályozzák meg és a 45 más befolyások alatt képződött részecskealakok szabatos rögzítését teszik lehetővé, anélkül, hogy saját maguk iá részecskék alakulásária befolyást gyakorolnának. Ezekből az alapvető felismerésekből ki-50 indulva a találmány értelmében szólok, például olyan szólok kolloidális részecskéinek, amelyek akkor keletkeznek, ha vízben nehezen, vagy egyáltalában nem oldódó anyagok Valódi, szerves oldószerek- 55 kel képezett oldatait víztartalmú közegbe, különösen vízbe visszük, választható, maradandó izo- vagy anizotrop alakokat azáltal adunk, hogy szóiokba kolloidális határfelületaktív anyagokat viszünk be. 60 Kitűnik, hogy az ilyen eljárással, tetszőlegesen szabályozható módon, izotrop gömbalakú, vagy anizotrop részecskéket állíthatunk elő, ez utóbbiakat ismét választás szerint lemezkék, szálak, tűk, hasábok, 65 vagy más hasonló testek alakjában és ezzel rendkívül értékes eszközt találtunk ahhoz, hogy a legkülönbözőbb anyagoknak, * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák ~zabadalnri hivatalnál annak idején tett hejelenlés niapja.