129857. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás és hozzávaló eszköz

129857. 7 előnyei, melyek természetesen' a ruhaanyagtól függetlenül biztosítják a ruhának az eddigieknél sokkal tökéletesebb testhezállását, az alábbi fontos okokból még fo-5 kozottabban érvényesüljenek a csíkos ruhaanyagoknál. Ennek részletezése, előtt a 6—10. és 6a—10a ábrák kapcsán a találmány szerinti eljárás előnyeit csíkos anyag esetére az eddigi szabással összehasonlít-10 va ismertetjük: Mint a 6. ábrán elölnézetben látható, az eddigi módszerekkel kiszabott csíkos ruha esetén az előrészen a csíkok a nyakfeló görbültek. Ezzel szemben a találmány sze-15 rinti eljárás alkalmazásánál, mint a 6a. ábrán látható, a csíkok az njj-bevarrás irányát szabatosan követik. . A 7. és 8. ábrákon látható, hogy az eddigi módszerek zavaros hátcsíkozást, va-20 lamint a galléron, illetve a kihajtón is zavaros csíkozást eredményezett.. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás, mint a 7a és 8a ábrák szemléltetik, lehetővé teszi azt, hogy még ritkán csíkozott anya-25 gok esetén mind a háton, mindpedig a galléron és kihajtón egymásbafolyó szabatos csíkozás létesüljön. Mint a 9. ábrán látható, az eddigi módszer a vállvarrásnál nem tette lehetővé a 30 csíkok találkozását, tehát ezen a helyen is zavaros volt a csíkozás és a csíkok találkozása annál kevésbbé következett be, mivel az eddigi szabási és kezelési módszerek következniényeképen az előrész 35 vállcsíkozása ritkább, a hátrész csíkozása pedig sűrűbb volt az anyag eredeti csíkozásánál; még ha egy-két csík-pár véletlenül találkozott is, ezek a csíkok egymással erősen szembetűnő szöget alkottak. Ezzel 40 szemben a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál, mint a 9a ábrán látható, a csíkok a vállrész mentén szabatosan követik a test hajlását, vagyis nemcsak mind egj'befolynak, hanem, egyúttal a szövetere-45 deli csíktávolságát megtartva, plasztikus, sima, tetszetős, az ujj felső bevarrását követő ívelést alkotnak. Végül, mint a 10. ábrából látható, az eddigelé egybeszabott előrészen eszközölt 50 mellvarrás esetén, hacsak nem alkalmaztak az ú. n. császárvágás vonalán külön betoldást, a zseb előtt a többi csíktól különváló görbült csík létesült. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás, mint a 55 10a ábra szemlélteti, a zseb mentén mindenütt szabatos csíkozást eredményez. A szabatos csíkos szabás tekintetében elért, imént ismertetett előnyöket a találmány szerinti eljárás a következő sajátosságainál fogva eredményezi: 60 Fentebb már említettük, hogy a kabát előrésze és az oldalrészek közötti hosszkülönbözet nagymérvű változásait eddigelé nem tudták kellő határozottsággal megállapítani és a szabásnál figyelembe venni. En- 65 nek tulajdonítandó az, hogy a kabát előrésze nem volt »egyensúlyban«, vagyis ha az előrész a kelleténél hosszabb volt, akkor kigombolt állapotában »szétesett«, begombolt állapotában pedig a nyak táján el- 70 állt, ha pedig az előrész a kelleténél rövidebb volt, akkor az felhúzódott, ami az oldalrészeken ráncképződéssel járt. Az előrésznek ugyanezek az említett hibái a kabátnak távolabb eső többi részén is csak 75 nehezen felismerhető eredetű hibákat okoztak. Az előrész ezen egyensúlyának helyreállítását a próbák folyamán a nyakcsúcspont különböző irányú eltolásaival iparkodtak elérni, ami azonban bizonytalan 80 módszer volt. Ezenkívül a test alakulatához való igazodást iá mellrész szokásos bedolgozásával és a vállvarrásvonal megnyújtásával iparkodtak biztosítani. Mindez a csíkoknak a 6. ábra szerinti elgörbülését 85 okozta. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás az előrész és az oldalrészek közötti hosszkülönbözetnek fent leírt, egységes, határozott módszerrel való figyelembevételével (5 és 5a ábra) a kabát biztos egyen- 90 súlyát eredményezi és a szabásmintán meghatározott nyakcsúospontot ad, ami a nyakcsúcspontnak eddigi bizonytalan eltolásait feleslegessé teszi. Ha az 5., ill. 5a ábra szerinti szabásminta elkészülte után 95 a kiszabolt előrészeket összevarrjuk, amikoris a 22b-pont a 22-ponthoz kerül, továbbá a melldomborulatot nem elöl, hanem: a hónalj felől, ismert módon vasalással idomítjuk és a vállvarrás'helyett a b-pont íoo alatti ívelt 28 nyakvonalat nyújtjuk, valamint a szokásos módon a szövet-meillrészt előre, a vállrészt pedig hátrakezeljük, akkor végeredmény ben a b pont a B-pont helyére kerül és így a valóságban is 105 meghatározott nyakcsúcspontot kapunk. Ez alkalommal egyúttal az előrész úgynevezett »kezelésének« helyességét az A és C pontoknak a B illetve most már b ponttá) való távolságának az 1—3. ábrák értelmé- no ben való lemérósével ellenőrizhetjük. A szóbanforgó határozott nyakcsúcspontnak valamint a. 12—12a vonal és a 25—26 gombolás vonal közötti párhuzamosságnak tu-