129828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiedzhető alumíniumötvözetek hőkezelésére

Mégjeleni 1ÍI42. évi július hó 1-éii JUŰTAI us ALTI SZABADAUa BIRÓSÁS SZABADALMI LEIRAS 129828. szám XVI/d1 . osztály. — Sch. 6079. alapszám. Eljárás kiedzhető alumíniumötvözetek hőkezelésére. Karl Schmidt Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Neckarsulm (Württemberg). A bejelentés napja: 1941. évi július hő 30. Ismeretes, hogy egyes kiedzhető alumí­nium ötvözetek, például eutektikus vagy az eutektikum fölötti összetételű, alumí­nium-szilicium-alapú ötvözetek, vagypedig 5 alumínium-réz-nikkel-alapú ötvözetek kü­lönösen alkalmasak dugattyúk és csap­ágyak készítéséhez. Az effajta ötvözeteknek oly gépalkatrészekhez való alkalmazható­,sága, amelyek üzemközben csúszósurlódás-10 nak vannak kitéve, és kisebb-nag>r obb mér­tékben melegednek, feltételezi, hogy az anyag egyrészt kellő keménységű legyen, másrészt pedig különösen magasabb üzemi hőmérsékleteken maradandó alak- vagy 15 térfogatváltozásokat ne szenvedjen. Hogy az ilyen ötvözetek mind öntött, mind pedig sajtolt állapotban iaz említett alkatrészek üzeméhez megkívánt mérték­ben kemények, továbbá alaktartóak legye-20 nek és térfogatukat ne változtassák meg, azokat hőkezelésnek vetik alá. így például a 12o/o szilíciumot, 1 % rezet, 1 °/o magné­ziumot, 1% nikkelt és maradékban alu­míniumot tartalmazó ötvözetet a fent meg-25 adott célból több órahosszat 500 C°-on , hevítik, azután vízben hirtelen lehűtik, vé­gül 200 C°-on rendszerint 4—6 óra hosszat megeresztik. A megeresztés hőmérsékletét úgy választják meg, hogy a termék egy-30 részt elegendő kemény legyen, másrészt pedig térfogatát a lehetőség szerint állan­dóan megtartsa. Emellett figyelemmeL lenni arra a körülményre, hogy a meg­eresztés hőmérséklete egyrészt a kemény-35 ségel, másrészt a térfogatállóságot ellen­ié tes értelemben befolyásolja, amienuyiben magas megereszlési hőfoknál jó térfogat­állóságot kapunk, az anyag keménysége azonban nagymértékben csökken, vagy alacsonyabb megeresztési hőmérsékleten a 40 fordított viszonyok jelentkeznek. A meg­eresztési hőmérsékleti csökkentése nagyobb keménységet eredményez, viszont a ter­mék ez esetben hajlamos arra, hogy alak­ját megváltoztassa. Az ilyen alakváltozás 45 azonban csúszósúrlódással dolgozó gépal­katrészeknél, mint például dugattyúknál, haj tókaroknál, csapágy csészéknél,; csapágy -perselyeknél és számos más gépalkátrészr nél nem engedhető meg. 50 Ismeretes oly eljárás, amelynél a hőke­zelést fokozatokban végzik, hogy a ter­mék szilárdsága, nyúlása, nyúlási határa, kontrakciója és egyéb jellegzetes adatai tekintetében kedvezőbb értékeket érjenek §5 el, mint amilyenek egységes megeresztési hőfokkal elérhetők. A fenti tulajdonságok azonban alapvetően eltérnek a térfogatál­lóságtól, amely az üzemben különösen ma­gasabb hőmérsékletén sokszor nem ma- 60 rad meg. Viszont elsőrendű követelmény az üzembiztonság szempontjából, hogy a termék térfogata üzem közben ne változ­zék. A térfoga tállóság a rugalmas, min­denekelőtt a maradajidó nyúlással függ 65 össze és így azt nem szabad az anyagnak izzal •&• nyuiih a tóiSág áva l ö ss ze cser élni amelyet az ismert eljárással kívánnak meg­változtatni. Az ennél az ismert eljárásnál a megeresztéskor alkalmazott időtartamok, 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom