129811. lajstromszámú szabadalom • Forgóvázas vasúti kocsikhoz való fékrudazat

Megjeleni 1942. évi július hó 1-cii. MAGTAR KIRÁLYI mB&Bk SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129811. szám. V/l. oszlály. — G. 9087. alapszám. Forgóvázas vasúíi kocsikhoz való fékrudazM. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság, budapesti cég. A hejeleníés napja: 1940. évi június hó 27. A találmány forgóvázas vasúit vagy egyéb járművekhez való olyan fékruda­zatra vonatkozik, amelynél a forgóváznak kanyarban való elfordulása sem az alváz-5 ban, sem a forgóvázban levő rudazatrész állásál vagy mozgásai nem befolyásolja. A szerkezei ezenkívül bizonyos célszerű kivitelben a íékhalásnak a forgóváz kél, tengelye közli kiegyenlítését is elvégzi. 10 FonlOiS követelmény, hogy forgóvázas vasúti kocsi vagy egyéb [jármű oly módon legyen fékezhető,, hogy a kifejteni kívánt fékhatás kanyarban se változzék meg, vagyis a meghúzott fék kanyarba való be-15 futás következtében ki ne oldódjék, vagy fordítva, a kiengedett fék kisebb-nagyobb mértékben meg ne húzódjék. Ezt a köve­telményt az eddigi megoldások úgy elé­gítették ki, hogy a fékezés erőforrásai (pl. 20 a léghengert) magára a forgóvázra helyez­ték. Ha azonban a kocsit, mint pl. kézi­féknél, szükségképen a kocsiszekrényből, ill. az alvázból kiinduló rudazattal kellett fékezni, a feladatot bonyolult rudazat, vagy 25 kiegyenlítő rugók alkalmazása árán is csak közelítőleg tudlak megoldani. A kinema­tikailag helyes megoldásnak mindeddig az állolt, útjában, hogy a forgóváznak az al­vázhoz képest egyetlen el nem mozduló 30 helyén, tehát a forgócsap forgástengelyé­ben, a rudazat elhelyezése az eddigi megol­dásokkal szerkezeti okokból lehetetlen. A találmány szerinti fékrudazatnál az alvázra szerelt egyik és a forgóvázra sze-35 reit másik rudazatrész közötti kapcsolatot €g v j a továbbiakban himbakeresztnek ne­vezett szerkezet létesíti. A himbakereszt két egymást tetszőleges szögben — egye­nes pályán célszerűen derékszögben —ke­resztező, középállásban vízszintes emeltyű- 40 karból áll, melyek függőleges síkokban mozoghatnak. Egyik példaképem kiviteli alakját az ábra távlati képben mutatja. A himbakercszlet alkotó emeltyűkarok met­széspontja, csuklós összekötéssel, egyben 45 azok közös forgáspontja is. Keresztezés! helyükön csuklós összekötésük a két emel­tyű keresztezési helyéi együtt tartja, de egymáson való könnyű elfordulásukat és billenésüket az emeltyűkarok keresztezési 50 helyének célszerű pl. gömbsüvegalakú ki­képzése folytán, vagy valamely más al­kalmas szerkezeti elem, golyó, golyós­csapágy stb. alkalmazásával biztosítja. Ez a himbakereszt az alváz, vagy a forgóváz 55 terébe úgy építendő be, • hogy az emel­tyűk keresztezési helye a forgócsap tenge­lyének meghosszabbításába, a forgócsap fölé vagy alá essék. A fékrudazatnak az alvázhoz tartozó része a himbakereszt 60 egyik (pl. az .1.) emeltyűjéhez, a forgóváz­hoz tartozó rudazatrész pedig a másik (pl. a 2.) emeltyűhöz van kapcsolva. Mind­két rudazatrész a hozzákapcsolt emeltyűt a forgóváz elforgásakor magával viszi. E 65 mozgás folytán azonban egyik rudazatrész­ről a másikra legfeljebb akkora erő mehet át, amekkora a keresztezési csukló súrló­dásának megfelel. A rudazatot azonban, pl. egyrészt az alváz, másrészt a forgóváz 70 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom