129744. lajstromszámú szabadalom • Színes fényképezési anyagok és eljárás előállításukra

12 9 7 4 4. 5 Ezeket a porozitás-módosítókat a cellulóza-alapanyagú kötőanyag mennyiségér? vonatkoztatott 5—50<>/o-nyi mennyiségben alkalmazhatjuk. 5 A porozitás szükség esetén hatékonyan csökkenthető úgy, hogy a vízoldhatatlan vízáteresztő kötőanyagot, különösen, ha az eellulőzaace tá t, krómsókkal kernényítjük. Ha iá fent ismertetett fényképezési ele-10 mek egyikét-másikat előállítjuk, azt találjuk, hogy bizonyos esetekben egy olyan réteg, amely vízoldhatatlan vízáteresztő kötőanyag részecskéit vízoldható kötőanyagban, pl. zselatinban, diszpergálva tarlial-15 mázza, fényszóródási jelenséget mutat, amelyet vagy a felületi egyenlőtlenségek okoznak, vagypedig a vízoldhatatlan kötőanyag és a vízoldható kötőanyag törésmutatóinak különbözősége. Ez nem-kívár 20 natos opaleszcenciát létesíthet a kész száraz rétegben vagy rétegekben. Sok esetben lényeges, hogy a rétegek nagyfokú átlátszóságot mutassanak és észlelhető szemcsézettség ne legyen jelen. 25 Az említett fényszóródást, amely a felületen létesül, elkerülhetjük, vagy minimális mértékre csökkenthetjük azzal, hogy az ilyen réteget bevonjuk, vagy belakkozzuk valamely bevonóanyaggal, célszerűen 30 vízhatlan anyaggal, melynek törésmutatója nem tér nagyon el akár a vízoldhatatlan vízáteresztő kötőanyagot tartalmazó diszpergált részecskékétől, akár a vízoldható kötőanyagokétól, amelyben ezek diszper-35 gálva vannak. Számos kereskedelemben kapható firnisz vagy lakk, alkalmas erre a célra, pl. olyan firnisz, amely benzolban oldott dammar-gynntából készült. Egyéb alkalmas ilyen firniszek a polisztirol-gyan-40 ták vagy a redukált kumaronindén-gyanLv butilaceíátban oldva, vagy oellulóza-acetátftalát valamely alkalmas oldószerben, mint pl. klórozott szénhidrogénben vagy klórozott szénhidrogének elegy ében oldva:, 45 Azokban az esetekben, amikor a felületi egyenetlenségeket a vízoldhatatlan anyag kiugró részecskéi okozzák, az ilyen felületet oly szerves oldószerrel kezelhetjük, amely alkalmas arra, hogy az ilyen kiugró 50 részecskéket a felületen feloldja anélkül, , hogy a rétegbe hatolna. Ezt a feloldást úgy eszközölhetjük, hogy a réteget a szerves oldószerben fürdetjük, vagypedig azt a szerves oldószerrel bekenjük. így pl., ha C5 a külső réteg alkohololdható gyanta részecskéit, pl. -m.aszticgy.anta

részecskéit tartalmazza zselatinban diszpergálva, úgv a felületet etil- vagy metilalkohollal kezelhetjük. A rétegben előálló belső fényszóródás, amelyet .a vízoldhatatlan vizát- 60 eresztő kötőanyagot tartalmazó részecskék és a vízoldható kötőanyag törésmutatóinak különbözősége- okoz, elkerülhető vagy csökkenthető, ha akár a vízoldható kötőanyagba, akár a vízoldhatatlan kötő- 65 anyagba oly anyagot kebelezünk be, amely alkalmas arra, hogy iá törésmutatókat egymáshoz közelebb hozza. A .cellulózaaoetátoknak rendszerint alacsonyabb törésmutatójuk van, mint a zselatinnak. Ezért, ha 70 a réteg vízoldhatatlan vízáteresztő, kötőanyagként cellulózaacetátot és vízoldható kötőanyagként zselatint tartalmaz, a celiulózaiaoetát törésmutatóját lényegileg a zselatin törésmutatójáig növelhetjük, pl,. 75 kb. l,47-ről_J;b. 1,53-ra, ha megfelelő menynyiségű Irifenilfoszfátot, difenilkloridol; vagy glicerintriaoetátot adagolunk. Alkalmas módszer oly réteg előállítására, amely vízoldhatatlan vízáteresztő kö- 80 tőanyagrészecskéket és íestékkapcsolót vízoldható kötőanyagban diszpergálva tartalmaz, pl. .abban van, hogy illékony, szerves, vízzel elegyedő oldószerben e részecskék alkatrészeit tartalmazó oldatot készí- 85 tünk és azután ezt az oldatot a vízoldható kötőanyag vizes oldatában diszpergáljuk. Ezt a diszperziót azután, aljazatra visszük fel. Ha így járunk el, gyakran azt találjuk, 90 hogy a diszpergált rendszer a felvitelkor tekintélyes mennyiségű illékony, vízzel elegyedő oldószert tartalmaz. Ez több okból hátrányos. Elsősorban az oldószernek a a felvitt rétegből való elpárolgása nem ki- 95 vánatos érdességet létesíthet a felületien, amelyet »zavarosság« (blushing) néven ismernek, és amely fénytörést okoz é-s a szárított rétegnek nem kívánatos opaleszcenciát kölcsönöz. Olyan esetekben továbbá, 100 mikor nagymennyiségű oldószerre van szükség, nehézségek állhatnak -elő még az egyenletes bevonásnál és szárításnál is. Az oldószer hátrányos hatásai még sokkal komolyabbak, hogy ha több réteget 105 viszünk fel egymás fölé, ugyanarra az aljazatra, mimellett mindegyik réteg festékkapcsolót tartalmazó vízoldhatatlan vízáteresztő kötőanyagot, pl. gyantát, tartalmaz vízoldható, kötőanyagban, pl. zselatinban no diszpergálva. Ezekben az esetekben a második felviendő rétegben levő oldószer, pl. gyakran kivonja a festékkapcsolót az előzőleg felvitt és szárított, első rétegből, ami-