129741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék egyidejűleg spirális és csavarvonalalakú borításoknak villamos vezetőkre, például huzalokra való felviteléhez

2 12Ü741. lehúzásának helye felé mindinkább öszszcszűkülnek és a hengerpalást alakját mindjobban megközelítik. Ha a hüvelyt huzalra kell felvinni, akkor a fent leírt 5 munkafolyamattal egyidejűleg a huzalt e kúp, illetőleg henger belsejébe vezetjük'. A találmány további részleteit a csatolt rajz kapcsán magyarázzuk, amelyben példákén!! kiviteli alakot tüntettünk fel. 10 Az 1. ábrában a szalag fenlemlített átmeneti szakaszál: tüntettük fel. A szalagot és a huzalt tartalmazó két csévél jobb áttekintés végett nem ábrázoltuk és ugyancsak nem tüntettük fel 15 azt a készüléket, amely a készülékre szigetelt huzalt lehúzza és felcsévéli. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet, az 1. ábránál nagyobb léptékben. , 20 A 3. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas segédeszköz hosszmetszete. Az 1. ábrában az 1 szalag a 2 huzal körül a nyíl irányában forgó készletdobról 25 fut te, amelyet a szalagban létesítendő feszül iség miértekének megfelelően fékezünk. A szalagnak a burkolatot alkotó hüvelyijén belül fekvő 11 szegélyét előnyösen kifeszítjük, például arra fekvő fékkel, vagy 30 lefékezett görgővel. Ez a. szegély előnyösen 12 előszegélyezőn halad ál, amely a 11 szegélyt kissé befelé göngyöli. A 12 előszegélyező alkalmazása azonban nem feltétlenül szükséges. A második ugyancsak 35 nem feltétlenül szükséges 13 főszegélyező rendeltetése, hogy a már befelé göngyölődő 11 szegély könnyen tolódjék a másik 111 szegély alá. A 12 és 13 szegélyezők a két dobijai együtt forognak. A szalag ily vezetése 40 következtében a 14 helyen kúpfelület alakul ki, melynek azonban keresztmetszetben spirális alakja van és amely csúcsával az ugyancsak az 1 szalagból alakított 15, IG slb. kúppalástban fekszik. A 15 kúppalást 45 a szegélyek fokozattabb mértékű egymás felé tolódása következtében már lényegesen karcsúbb, mint a 14 kúppalást és csúcsával szintén a megelőző 16, 17 slb. kúpokban fekszik. Mindez vonatkozik a 16, 50 17 slb. kúppalástokra is. A 20 helyen a kúppalást gyakorlatilag már hengerfelület alakú és ez az alak a 2 vezetőre felvitt szalag végleges alakja. Mivel minden egyes következő, például. 17, 16 kúppalást 55 a jobbrafekvő 15, 14 slb. kúppalást kúpos vezetékéi alkotja, külön vezelőeszk őzökre nincs szükség és ugyanebből az okból hagyhatók el a 12 és 13 szegélyezők is. A szalag léhát teljesen szabadon haladhat 60 végső alakjába anélkül, hogy azon vezetőeszközökkel járulékos súrlódást okoznánk. Azzal, hogy az 1 szalagot kezeiéiben bővebb, majd mindinkább szűkülő kúpok 65 alakjába visszük, a szalag végtermék szempontja bői előnyös alakváltozásokon megy végig. Ennek következtében a kívülfekvő 111 szegély előzetesen megnyúlik, majd a szalagnak a végső alakban való elhelyez- 70 kedésekor isméi összehúzódik. Erre vczelendő vissza, hogy a találmány szerinti eljárással készült bevonatoknál a szalag kívülfekvő szegélye csak kevéssé emelkedik ki abból a felületből, amelyet a csu- 75 pán egy rétegben fekvő szalagszakaszok meghatároznak. A találmány szerint előállítóit vezelő felülete tehát simább, mint az eddig ismert átlapoló eljárással készült szigetelt vezetők felülete. Mivel a szalag 80 nagynyílású kúp alakjából fokozatosan megy át mindinkább szűkebbé váló kúpok, végül hengerpalást alakjába, mely hengerpalást azonban az alálapolás következtében még mindig kissé kúpos, a szalagnak elég 85 ideje van ahhoz, hogy a végső helyzetéig szükséges alakváltozáson menjen ál, úgyhogy a fel ticker cselt szalag egyes menetei szorosan fekszenek egymáson. Mivel a szalag közelítően ugyanabban 90 az irányban halad, mint a vezelő, a két dob a vezelő tengelye körül rövidebb sugáron foroghat, mini az eddig ismert eljárásnál. A szakadás veszélye tehát az új eljárásánál kisebb. Ha azonban a szalag 95 ennek dacára elszakad, akkor, miulán a szalag alálapolássaí van lekeres elve, a leszakadt vég a vezetőről nem fejlődhet le akkor sem, hogyha a szalagot, a vezetőre ragasztás nélkül visszük fel. íoo A találmány szerinti eljárás lényeges előnye abban van, hogy egyetlen munkamenetben, léhát csak egyetlen szalaggal, löbb rétegben tekercselt borítás állítható elő, éspedig a rétegek száma annál nagyobb, io5 minél szélesebb az alkalmazóit szalag és azt minél nagyobb' mértékben sodorjuk. Az 1. ábrában feltüntetett munkamódnál a 2. ábrából láthatóan szigetelt vezetői mindenegyes keresztmetszetében négy réteg no fekszik. Az egyes rétegek emelteit oly szorosan feküsznek egymáson és a kúszó áramok útjai, melyek a szalag szélességének felelnek meg, emellett oly nagyok, hogy