129721. lajstromszámú szabadalom • Piezoelektromos elemekből álló elektromechanikus, kiváltképen elektroakusztikus átalakító berendezés

2 129721. változásaival iszlemben engedékeny anélkül, hogy a két kettőslemez mechanikai öszszekötése megszűnne., A közbülső réteg1

mechanikai igénybevételének módja a 2. ábra 5 szerinti vázlatból tűnik ki. Ez az ábra felülnézetben a kettőslemezpár felsői keskeny végén bekövetkező alakváltozást szemlélteti, ha az 1. ábra szerinti kristályelrendezés az alsó keskeny végén, mi-10 ként azt a —6— és —7— tartóiszcrvek' jelzik, rögzítve van. Ha az —1—, —2— kettős lemezpár —4— és —5— érintkezőihez villamos felszültséget kapcsolunk, akkor azok felső vége a nyíl irányában ki-15 mozdul és az —1'—, —2'— helyzetet foglalja el. A közbülső —3— réteg tehát nyírási erőknek van kitéve. A közbülső réteg oly anyagból van, hogy eme alakváltoztató erőkkel szemben csupán csekély 20 ellenállást fejt ki és az erők megszűntekor újra eredeti alakját veszi fel. A közbülső, réteghez alkalmas anyagnak, pl. az ú. n. mipolám bizonyult. Egyéb, gumihoz hasonló anyagokat szintén alkalmazhatunk. 25 A. közbülső réteg vastagságát adott anyag mellett célszerűen akként választjuk meg, hogy a zavaró önrezgések, pl. elhajlási rezgésiek elegendő csillapítása következzék be. Pl. 15 cm hosszú, 4 cm szeles és 4 30 mm vastag kettőslemezek alkalmazásakor oly mipolámréteg bizonyult használhatónak, melynek vastagsága a kettős csík vastagságának mintegy a fele. A közbülső' réteget a kristály lemezekkel 35 nem kell feltétlenül külön összeragasztani, ha a kettőslemezpárt, • miként az a legtöbb alkalmazási esetben történik, két végén befogó eszközzel összeszorítjuk. A találmány szerinti piezoelektromos kel-40 lőslemezpárnak azonos megengedett maximális terhelés mellett sokkal nagyobb vastagsága ós ezzel mélyebb önfrekvenciája lehet, mint az egyszerű kettős lemeznek. Derékszögű cikkeresz Lm eis zielet fel tételezve 45 a maximális torziós szög, ameddig a knistálylicmez igénybevehető, annál nagyobb, minél vékonyabbak a kristálylemezek. A találmány szerinti krislályelrcndezés maximális torziós szögét nem a rendszer teljes 50 vastagsága, hanem gyakorlatilag csupán az egyik kcttőslemez vastagsága határozza meg. Kél kettőslemezből a találmány értelmében összetett rendszer tehát előre meghatározott, maximálisan megengedett 55 torziós szög mellett több mint kétszer olyan vastag lehet, mint az egyszerű kcttőslemez. Ennek megfelelően azonban sokkal mélyebb önfrekvencia is adódik, mint az azonosan terhelhető egyszerű kettőslemeznél. A találmány szerinti közbülső 60 réteggel ellátotti kcttőslemezpár további előnye, hogy a kettőslemezpárnak kiváltképien a hossztengelyre és a lemezsíkra merőlegesen kifejtett hajlításokkal szemben való ellenállásnyomaléka fokozódik, 65 mimellett a hossztengelyben való torziós ellenállás nyomaték, ami a kihasználandó mozgás szempontjából döntő, a közbülső réteggel való összefogás folytán gyakorlatilag nem változik. 70 A közbülső rétegnek emellett nem kell tömör anyagból állnia, hanem az üregeket is tartalmazhat. A közbülső réteg egymástól bizonyos távolságokban elrendezett lemezekből állhat vagy lyuggatott is lehet. 75 Ha a találmány értelmében a megadott módon rugalmas közbülső rétegekkel nem két, hanem több kettőslemezt kötünk öszsze, iákkor a rendszer vastagságát az üzembiztonság veszélyeztetése nélkül még to- 80 vább növelhetjük és ezzel a rendszer önfrekvenciáját még tovább csökkenthetjük. A maximálisan megengedhető torziós szöget gyakorlatilag ebben az esetben is az egyes kettőslemezek maximális torziós szö- 85 ge határozza meg. Több kcttőslemez összefogásával a zavaró elhajlási rezgésekkel szemben való ellenállási nyomatékot is tovább növeljük. Ahhoz, hogy a találmány szerinti piezo- 90 elektromos ketlőslemezrendszenvl kifejtett elektromechanikai energiaátalakulást lehetőleg előnyösen kihasználjuk, a találmány értelmiében továbbá célszerűnek bizonyult, ha a rendszert a lemezeknek'egymással való 95 egyesítése végett a fentebb említett munkaanyaghoz hasonló munkaauyag közbeiktatásával fogjuk be. Ezzel azt érjük el, hogy energiaveszteségek gyakorlatilag nem lépnek fel, egyidejűleg pedig elkerüljük, hogy 100 a kristályrendszer alakváltozásakor üzem közben a kristályban oly mechanikai feszültségek lépjenek fel, melyek villamos telítettségi jelenségeket és en.nekfolylán nem lineáris torzílásokiat eredményeznek, ami íos bekövetkezne akkor, ha a befogás teljesen merev volna. A kellőslemezpár rugalmas befogásával azt is elérjük, hogy a kristálycsíknak az önfrekvencia tekintetében mérvadó hasznosítható hosszából gya- no korlatilag semmi sem megy veszendőbe, úgyhogy a kristályrendszer kívánatos mély hangolását fenntartjuk. A befogáshoz alkalmazott közbülső rétegek vastagsága tekiu-