129718. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű távolbalátócső
2 129718. E cső működési módja a következő: Vezérlőtér: Mihelyt az —1— homorú katód görbülete egy bizonyos kritikus értéket felülmúl, az ernyőn állandóan mara-5 dó képpontátmérő érhető el állandóan maradó képszélesség mellett. Azt tapasztaltuk, hogy a kritikus legnagyobb1 görbületisugár körülbelül egyenlő a —3— szívóanódnak a katódközépponttól való távol-10 ságával. Gyakorlatilag annak a görbületi gömbnek a sugara, melynek 'egy része a katódfelület, legfeljebb 1,5 és 1 mm között legyen. Ha 'ekkor a katód és a szívóanód közötti távolság l1 / 2 —2 mm és a katód és 15 a rács közötti távolság kb. 0,5—1 mm, akkor egy kb. 2 mm átmérőjű nagyfelületű katód összes sugarai a —20— keresztczési pontban egyesülnek. Az a sugárkeresztmelszet, mely visszafelé a képpont méretéből 20 kiszámítható, kb. 0,2 mm nagyságrendű. Gyakorlatilag be bizonyult, hogy adott távolságoknál és ia katódfelület szükséges legkisebb görbülete esetén, egyedül a —3— szívóanód előfeszüllségének a beállításával 25 sikerül a képpontátmérő állandóságát elérni. Érthető e folyamat, ha meggondoljuk, hogy erős áramoknál, tehát csak gyöngén negatív —2— rács esetén a sugárirány a katódfelület görbületével adva. 30 van, míg gyönge áramoknál, tehát negatív — 2— vezérlőrács esetén, egy hozzáadódó lencse alakul ki a —2— vezérlőrács és a --3— anód között. Ha már most a —3— szívóanód clőfeszültségét válloztal-35 juk, iákkor, hogy a sugáráramot állandóan tartsuk, a —2— vezérlőrács közepes élőfeszültségét ellenkező értelemben kell változtatni, tehát negatívabb —2— rácsot kapunk és ezáltal ia rács lencsehatását erő-40 sítjük. Nyilvánvaló, hogy a —2— rács változó lencséjének és az — 1.-— katód rögzítetten maradó lencsehatásának az összedolgozása által a kiereszt ez ősi pont az egész vezérlőbelsőlencsén keresztül eltolódik, ami 45 az előfeszültségek alkalmas választásánál éppen a kívánt végső hatást idézheti elő az ernyőn. A —3—- szívóanód helyes előfeszülliségét a —8— ellenállással állítjuk be. A rácsielőfeszültség a rajzon a —9— 50 potiencióméteren sztatikailag szabályozható. Miután az —1, 2, 3— vezéri őszervekkel leképezési tárgyat, nevezetesen a —20— keresztezési pontot, létesítettünk, az a legközelebbi feladat, hogy e keresztezési pon-55 tot a —10— ernyőre élesen leképezzük. Ez önmagában véve ismert módon a —7— anód és a —6— hengercső közötti feszültségkülönbségnek a —11— poíencióméteren való beállításával történik. A szekrényalakú —6a— toldásnak működésmódja a hen- 60 gercsövön, a —7— anóddal kapcsolatban, eléggé ismeretes. Miután a —10— ernyőn kaptunk már éles pontot, ily fajt a csőnél igen erős mellékfényl is észlelünk. A sugárenergiának 65 csupán egy töredéke van a —-10— gyújtópontban, míg igen nagy része az egész crnyőfetülelel világossá teszi. E mellékfényt, az úgynevezett »halo«-t, különleges eszközökkel kell kiküszöbölni. Aminl megállapí- 70 tottuk, a halo a. —6— hengercső belsejében oly sugarak állal keletkezik, melyek különösen széltartóan (divergensen) haladnak. Ezek oly sugarak, melyek a 6a -rekesz nyílása által adott kere.szlmelszelen 75 kívül haladnak. Az ábrán e sugarakat —12—vei szaggatottan rajzoltuk. A -12— sugarak a kálódból a keresztezési ponton át húzott legkülső szélső sugarak egyenesvonalú meghosszabbításait tüntetik fel. so A katódkereszlmetszet és a keresztezési pont kérészi metszete közötli rendkívüli kb. 1:10 kicsinyítésnél, a keresztezési pont utáni igen erős .sugárszéltartás minden további nélkül megérthető. 85 Most már azt tapasztaltuk, hogy a halohatás és a csőnek evvel összefüggő nagy veszteségei elkerülhetők, anélkül, hogy a hasznosítható képpontátmérő egyidejűleg meg nem engedhető módon megnövekedne, 90 ha egy segédlencsél, az úgynevezett kópponlbiemerülést szorosan a keresztezési ponthoz köziclhozunk. E segéd lencsét az —5— közbenső rekesz a —6— •bengercsővel kapcsolatban alkotja. A szaggatottan 95 berajzolt potenciálvonalak a mintegy 'egyharmad anódfeszül tségű —6— hengermezőniek az —5— közbenső rekeszen való áthatolásánál keletkeznek, mely közbenső rekesz —l-l— po'lenciő'méterrel kisebb po- 100 tenciálra van beállítva, mint a hengercső. Ha a —14— potencióméterrel az —5— közbenső rekesz előfészültségét szabályozzuk, akkor a keresztezési pont és az —5— rekesz között törősík keletkezik. Ha a kel- 105 tő között a távolság a későbbi sugármenet hosszához viszonyítva csak kicsike, akkor sikerül a képpontátmérő megnagyítását a —10— ponton elkerülni, míg egyidejűleg a —12— sugarakat lehajlítjuk a —12a— su- 110 garakhoz. Röviddel a keresztezési pont elhagyása után tehát az —5, 6— keresztezési pontbemerülés a sugaraknak a tengelyhez
