129709. lajstromszámú szabadalom • Több egymással mechanikusan kapcsolt forgó variométerből álló berendezés, melynek egymással szemben állítható tekercsei vannak

2 129709. a forgórész, vagy azok részei állíthatóké el, mimellett a forgórész vagy az állórész vagy aaok részei kiegyenlítés közben nyu­galmi helyzetükben maradnak. A kiegye n-5 Ütéshez használt rész elállítására való be­rendezések, amelyekkel az elállítás mind­két irányban, tehát úgy tengelyirányban mint forgásirányban is lehetséges, csak a forgórészen vagy csak az állórészen lehet-10 nek elrendezve, vagypedig a kiegyenlítés egyik módjához alkalmazható olyan be­rendezés is, mellyel a forgórész vagy an­nak egyik alkatrésze eltolható, míg a ki­egyenlítés másik módjánál oly berende-15 zésl alkalmazhatunk, amellyel az egyes va­rrómé terek állórésze vagy az állórész al­katrészeinek egyike tolható el. Különösen előnyös az olyan megoldás, amelynél úgy a tengelyirányban, mint a forgás irányában 20 való elállítás is az állórészen foganatosí­tandó, mert ez a szabályozás igen egyszerű módon eszközölhető kívülről. Mint fent már említettük, a tekercsek közötti csatolás megváltoztatása kiegyenlítést lényegében 25 csak a mechanikus beállítási körzet végein eredményez. Az egyes variométerek jel­lemző görbéi közötti szinkronizmus a me­chanikus beállítási körzet középső részé­ben azzal a berendezéssel oldható meg,. 30 amely az egyes variom étereket az elfor­dulás szögének függvényében egyenlíti ki. Ez az intézkedés különösen azért előnyös, mert a középső helyzetben, amikor az ál­lórcsz és a forgórész tekercseinek lenge-35 Ivei egymásra merőlegesek, a csatolás a legkisebb és az egyes varrómétereknek az induktivitás változásait mutató jellemző görbéje az elfordulás szögétől való függő­ségben a legmeredekebb lefolyású, úgyhogy 40 igen kicsiny elállításokkal a görbék ezen a helyen fedésbe hozhatók. Előfordulhatnak azonban oly esetek, ami­kor dacára annak, hogy a jellemző gör­bék kölcsönös kiegyenlítése végett mindkét 45 intézkedést foganatosítottuk, ezek a görbék végeiken vagy kezdőrészeiken nem hoz­hatók egymással fedésbe. E hátrány meg­szüntetése végett a találmány értelmében oly intézkedést alkalmazunk, mely lehe-50 fővé teszi, hogy az egyes variométerek induktivitásának kicsiny értékeit az induk­tivitás lefolyásának beszabályozásával meg­változtassuk. Evégből a találmány értelmé­ben a variométer egymással szemben el-55 tolható tekercseivel kicsiny, járulékos, be­állílhatő induktivitást kapcsolunk sorosan. Ez az induktivitás önmagában ismert mó­dion, például mágnesezhető test eltolásá­val kiegyenlíthető. Ha a kiegyenlítéshez: a forgórészt, annak 60 magját vagy annak tekercselését, mint be­állítható tagokat használjuk, akkor ezeket az alkatrészeket úgy képezzük ki, hogy azok a tengelyen, nevezetesen a variométer közös tengelyén eltolhatók. Ha kiegyenlí- 65 lés végett az állórészt vagy annak valamely alkatrészét tesszük eltólhatóvá, úgy azt cél­szerűen külön tokba zárjuk, amely tok el­toláskor, illetve elforgatáskor vezetéket alkot. Ez a tok tengelyirányban eltólhatóan"70 és/vagy elforgathatóan lehet elrendezve. Egy-egy variométer tokja úgy is kiképez­hető, hogy az állórésznek úgy a tengely­menti eltolását, mint annak a forgásirány­ban való elmozdulását is a tok álló helyze- 75 Lében lehetővé teszi,. Egyszerű kivileli ala­kot kapunk, ha az egyes variométerek tok­jait egymással mechanikusan úgy kötjük össze, hogy azok egymást a kiegyenlítéshez szükséges mozgások közben kölcsönösen ve- 80 zelik. Ez a kölcsönös vezetés történhet, kö­zös vezetékben, amely csak az egyik, pél­dául az axiális, vagy a tengely körüli el­mozgalást, vagy mindkettőt lehetővé teszi. A kölcsönös vezetéshez használt részek a 85 laláimán}' értelmében egyidejűleg úgy is kiképezhetők, hogy azokkal az elállított ré­szek a beszabályozott helyzetben rögzít­hetők. Evégből például a vezetendő alkat­részek egyikén hasi tékalakú kimetszése ke t 90 készíthetünk, míg a másik alkatrészen ve­ze lőcs apók at rendezünk el, melyeket cél­szerűen fejescsavarok alakjában képe­zünk ki. A találmány egyik példakénti kivileli 95 alakját a rajzban tüntettük fel. A/, 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra az 1. ábra II—II vo­nala menti metszet. Az 1 alaplemezen a 2 szögvas alakú tar­lón van a jobboldali variométer 3 tokja 100 megerősítve. Evégből a 2 szögvas felálló sarkában hasíték van, amelyen a 3 varró­méleren megerősített 4 csavarorsót vezettük át. A varrómétert a feltüntetett helyzetben az 5 csavar rögzíti. A 3 tok baloklali, szé- 105 lét átlapolja a baloldali variométer (! tok­jának jobboldali karimája. Ebben a kari­mában 7 kimelszések vannak, amelyeken a 6 tokba csavarolt 8 csavarok vezetik a 6 tokot. A két varrómé térnek közös 9 ten- 110 gelye van és ezen vannak megerősítve a variométerek forgórészei. Az 1 alaplemezen van még a feni már említett járulékos ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom