129691. lajstromszámú szabadalom • Ágyazat gránátvetőkhöz
Megjelent 1942, évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129691. szám XlX/b. osztály. — R. 8286. alapszám. Ágyazat gránátvelőkliöz. Rheinmetall-Borsig Aktiengesellschaft cég, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 14. Az újabb gránátvelőknél a cső hátsói gömbvégét a halra lökés felfogására ágylap egy vagy több gömbperselyébe ágyazzák. Minthogy a kezelő legénységnek az ilyen-5 féle fegyvereket, a gyalogság mozdulatainak megfeleljen, mindenféle harcterepre továbbítania kell, fontos az, hogy ezek a fegyverek könnyűek legyenek. Ezt a követelményt nem elégítik ki a mindenféle ia-10 1 aj hoz használt eddigi ágylapok. Az ágylapok felületét a lágy (homokos) talajoknál megengedhető felszíni nyomásra kell méretezni, miértis azok sziklás vagy keményre fagyott talajon nehezebbek, mint amek-15 kora súlyt az állékonyság szükségessé tenne ilyen talajokon, amelyeken az ágylapot nem kell beásni vagy töltéssel körülvenni, hanem csak lerakni. A különböző talajnemek miatt, lágy ta-20 bajhoz való ágylap mellett már alkalmaztak külön ú. n. sziklasarkantyút is. Ez a megoldás módot nyújt ugyan arra, hogy az ágylapot, lágy talajra korlátozott használata folytán, könnyűre készítsük és szik-25 lás talajon iá sziklasarkantyút az ágylaphoz hozzáadjuk. Ennek a megoldásnak, az a hátránya, hogy a csapatnák a lágy talajhoz való ágy lapon kívül a sziklasarkantyút is magával kell vinnie, ami egyrészt a le-30 génységet terhelő súly miatt, másrészt pedig a hordozandó, sőt könnyen elveszíthető alkatrészek nagyobb száma miatt nem kívánatos. A találmány szerinti ágyazat gömbperse-35 lyét a cső hátsó gömbvégének felvételére az ágylappal könnyen oldható módon öszszek ötölt szikla- vagy jégsarkantyúként alakítjuk ki. Ekkor lágy talajon a könnyű ágylapol ,a jégsarkantyúval együtt, kemény, köves vagy fagyott .talajon pedig a jég- 40 sarkantyút egyedül használhatjuk talajtámaszként. A szállításhoz könnyen összekapcsolható részek létesítése folytán az egyes különálló alkatrészeket kiküszöböltük és így ezek elvesztését megakadályoz- 45 tuk. A jégsarkantyú alakjának kellő megválasztásával elegendő nagy felfekvő felületről gondoskodunk. A mellékelt rajz a találmány szerinti ágyazat egyik kiviteli alakját a könnyen; 50 oldható szikla- vagy jégsarkanlyúval példaképen tünteti fel. Az 1. ábrán metszielben szemléltetett szj,k'lasarkíantyút ágylap nélkül sziklás ill. kemény talajon hasznaiba tjük, amint ez a 55 3. ábrán látható. Az a.x szikla- vagy jégsarkantyú (1. ábra) —a— gömbperselyeí lent a sarkantyú csúcsában, fent pedig az a2 körperemben végződik, melynek nagysága a kemény talajon vagy jégen 60 megengedhető felszíni nyomáshoz igazodik. A csapat ezenkívül a lágy talajhoz való b• ágylapot is magával viszi (2. ábra), melynél csak kicsiny felületi nyomást engedhetünk meg. Az ágylapnak a cső megtamiasz- 65 tásához nincs saját gömbperselye, hanem ehelyett h1 felvevőágya van, melybe a b ágylappal könnyen oldható kapcsolatba hozható a-L sziklasarkantyút helyezhetjük. A kapcsolat tetszés szerinti lehet. így pl' 70
