129675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és vízlecsapoló mű káros belvizek és talajvizek, továbbá az árvízveszedelem elleni védekezésre
2 129675. lajvizet tároló réteg körzetében pedig a káros vizeknek iaz említett egy vagy több fúrólyukba és/vagy aknába való folyatására alkalmas berendezésű. 5 A vízlecsapolló mű önműködő, úgyszólván felügyelet nélküli munkáját a találmány előnyös foganatosítása szerint úgy tehetjük lehetővé, hogy a fúrólyuk és/vagy akna felső torkolatát akként alakítjuk ki, 10 hogy a lyuk vagy akna a külszíni vízszint meg nem engedhető megnövekedésekor túlfolyatóként hat. Előnyös továbbá, ha a fúrólyukat lés/vagy aknát, vagypedig a fúrólyukhoz vagy az 15 aknához a lecsapolandó vizet vezető egy vagy több csatornát, vagy esetleg alagcsővezetéses csatornahálózatot a külszínről való kezelés révén nyitható-zárható, a leosapolást szabályozhatóvá tevő vízelzáró szer-20 kezettel, pl. dugóval, szeleppel, zsilipszerkezettel látjuk el. A találmányt részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosítási példa kapcsán magyarázzuk el. 15 Az 1. ábra a találmány szerinti vízlecsapoló művel ellátott földrészlet függőleges metszetének vázlata. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó részleges felülnézet. A 3. ábra megnövelt léptékben, a 2. ábra III— 30 III vonala mentén vett metszetet mutatja, a 4. ábrán pedig, ugyancsak megnövelt léptékben, béléses öves fúrólyuk hosszmetszete látható. ; Az 1. ábrán —a, a— mészkő vagy dolo-35 mithegységet mutat, amelyben —at — üregek vannak. A két —a, a— hegy közötti völgy külszíni húmuszrétegét —b— jelöli és a rajzon feltételeztük, hogy e völgyben két —d— és —f— folyó van. A völgy kö-40 zópső —g— részének mélyebben fekvő, lapályos —gt — szakasza ingoványos terület, mely termőföldként nem használható ki. A —d— és —f— folyó árvizei, e folyók medréből kilépve, a szomszédos területe-45 ket, a feltételezés szerint, dönthetik és ekkor különösen a völgy mélyebben fekvő —g— lapályos részét veszélyeztetik. A találmány szerinti eljárás alkalmazásához előnyös, ha mindenekelőtt a helyi 50 hidrogeológiai viszonyokat állapítjuk meg, mely célra a több kőzetrétegen átbalaldój —h— fúrólyukat mélyítjük le. Ennek kapcsán pl. megállapíthatjuk, hogy a —b— humuszréteg alatti —k— réteg vízátbocsátó 55 és ez tárolja a talajvizet, mert alatta a vizet át nem bocsátó —i— szigetelőréteg helyezkedik el. A hidrogeológiai vizsgálat során a rajzon feltételezett példa esetéhen az —i— szigetelőréteg alatt újabb vízátbocsátó, illetve víz elnyel(etésére képes —j— 60 réteget találtunk, sőt a —h— fúrólyuk lemélyítése közben víz átbocsátására, illetve elnyelésére alkalmas különböző —j— rétegeken esetleg többször is áthaladtunk. A találmány szerint a völgy — g— részén, 65 különösen ennek —gt — ingoványos szakaszán a káros belvizek és/vagy talajvizek lecsapó lása olyan —m— fúrólyukjak segélyével történhetik, amelyeket a víz elhyeletésére képes —j— kőzetrétegbe, — 70 tehát a talajvizet tároló --k— réteg fekvőjét alkotó —i— szigetelőréteget harántéivá, illetve e réteg alá, — mélyítettünk le. Ilyen —m— fúrólyukakat több helyen elosztottan alkalmazhatunk és ezek mé- 75 lyítésére a bányászatban szokásos módon célszerűen az —o— vetőket választhatjuk ki, amelyek a víz levezetésére különösen alkalrnas síkokat képeznek. A káros vizek lecsapolása történhetik 80 az —a-t— üregekben is, ha ezek víz elnyelésére alkalmasak. A lecsapolás végbemehet az —m— fúrólyukakon, vagypedig külön lemélyített !—r— aknákon keresztül, melyeket a kel- 85 lően nagyobb keresztmetszettel pl. a bányászatban szokásos módszerek szerint mélyítünk le. Az esetleg nagy, pl, 100 m és ennél is nagyobb mélységre a gravitációnál fogva lezuhanó víz romboló hatásával 90 szemben a vízlecsapoló —r— aknát a 3. ábra szerint megvédhetjük azzal, hogy a víz elnyeletésére alkalmas, mélyebb —j— rétegbe vagy az —at — üregbe az —r— aknát ferdén mélyítjük le, tehát a víz lecsa- 95 polásához úgynevezett lejtős aknát alkalmazunk. A mélyfúrásos —m— lyuk vagy az —r— akna felső torkolata a külszínen célszerűen oly magasságú, illetve alakítású, hogy a loo külszíni vízszint meg nem engedhető megnövekedésekor túlfolyatóként hat. A fúrólyuk és/vagy akna a vizet befolyató nyílásának körzetében vagy e nyílás előtt a szükséghez képest szűrőberendezést vagy 105 ülepítőberendezést, vagypedig az eliszaposodást gátló egyéb szerkezetet alkalmazhatunk, így pl. a fúrólyuk vagy az akna külszíni torkolati nyílását szitaszerű nyílásokat tartalmazó fedővel láthatjuk el. no Előnyös továbbá, ha a fúrólyukban vagy
