129673. lajstromszámú szabadalom • Könnyűfémfejes villamos izzólámpa vagy kisütőcső és hozzávaló fej

Megjelent 1942. -évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129673. szám. Vll/h. osztály. — I. 4248. alapszám. Könnyűfémfejes villamos izzólámpa vagy kisütőcső és hozzávaló fej. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1940. évi április hó 2. A villamos izzólámpák fejeit mindeddig úgyszólván kizárólag, a kisütőcsövekéit pedig sok esetben sárgarézből készítették, mert ez az anyag sajtolással jól megmun-5 kálható, atmoszférikus behatásokkal szemben eléggé ellenálló és hozzá az árambevezetődrótok jól forraszthatok. Különleges esetekben más fejeket is használtak, például kisütőcsöveknél szigetelőanyagfejelü ket és a fejben elhelyezett biztosítékkal vagy túláramkorlátozóval ellátott lámpáknál vagy csöveknél olyan fémfejeket, melyeknek legalább a biztosítékkal vagy túláramkorlátozókkal szomszédos (tehát hel-15 ső) felülete alumínium- vagy alumíniumötvözelfelület volt. Az ilyen fejeket részletesebben, például 115043. sz. szabadalmunk leírása ismerteti, melyben alumíniumlemezből, valamint egymásra hengerelt 20 réz- és alumíniumlemezből való fejek vannak ismertetve. Az ipar újabb fejlődése egyre csökkenő méretű és így súlyú izzólámpák és kisütőcsövek készítését hozza magával, és ezek-25 iiiél a fej súlya és ára már nem elhanyagolnia tő. Minthogy pedig a fejnek a normalizált foglalatokhoz kell igazodnia, és így méretei nehezen csökkenthetők, a súlycsökkentés csak könnyűfémek alkalmazá-30 sával látszik legtöbb esetben elérhetőnek. Ez gyakran árcsökkenéshez is vezethet, mert térfogatra számítva számos fémötvözet a sárgaréznél olcsóbb lehet. A könynyűfémeknek lámpafejek anyagaként való 35 alkalmazásánál azonban csak a sajtolással jól megmunkálhatok, azaz az alumínium és annak ötvözetei, valamint a magnézium és ötvezetei jönnek szóba, melyek azonban minden további rendszabály nélkül nem használhatók, mert az árambevezető- 40 drótokat nem lehet hozzájuk forrasztani. Ettől a hátrány lói ugyan a íeni-^ilített rézsalumíniumfejek mentesek, azonban ezek hátránya az, hogy aránylag drágák, mert a lemezekből a csákozás után fenn- 45 maradó jelentékeny mennyiségű hulladék gyakorlatilag értéktelen, minthogy nem egységes anyagú és ezért ócska fémként megfelelő áron el nem adható. Azt találtuk, hogy a fentemlített köny- 50 nyűfémekből (mely kifejezés alatt alantiakban alumíniumot, magnéziumot és azoknak sajtolással megmunkálható ötvözeteit kívánjuk érteni) készült fejek e hátránytól mentesíthetők, ha azok forrasztható 55 fémből való bevonata galvanikusan felvitt vékony fémréteg. Meglepő módon kiderült ugyanis az, hogy az így felvett rebegek, különösen ha anyaguk vörösréz, már igen kis rétegvastagság esetén is biztosítják az 60 árambevezetődróiok kifogástalan hozzájuk való forraszthatóságát, miértis ebből a drágább anyagból csak igen keveset kell felhasználni, mi Tíülönösen háborús viszonyok esetén (mikor a réz hadianyag) igen 65 fontos előny. További előny, hogy a burkolat galvanikus felvitele a már kialakított fejre történhet, miáltal a lemezhulladék anyaga tiszta könnyűfém marad. A galvanikus felvitel végül megengedi azt is, 70