129652. lajstromszámú szabadalom • Terepjármű

129652. 3 két vezetőkerék közötti tengelyrészhez való. ütközését elkerülendő, oly nagy vezetőkereket kell alkalmaznunk, melynek sugara a 3 nyelv hosszánál nagyobb. Azonban ki-5 sebb vezetőkerék alkalmazása is lehetőivé válik, ha mindegyik vezetőkereket két 5a, 5b félből alkotjuk és ezeket a két kerékfél közé nyúló, helytáUó tartóval egyesített 6 csapion ágyazzuk. 10 Ha a hernyólánc nagyobb lökéseknél vagy kanyarodóknál bekövetkező nagyobb igénybevétel folytán a vezelőkerékről való lecsúszásra hajlamos, ennek meggátlására a 3 nyelvek nem elegendők ill. túlságos 15 igénybevételt kapnának. Ezért a 2 hernyóláncnak a vezetőkerékről való lecsúszását külön ütközői vagy terelő szervvel kell meggátolnunk. Ilyen megoldási alak látható a 3. ábrán, mely szerint- a két 5a, 5b félből 20 álló vezetőkereket kétoldalt a, pl. kengyelalakú, a vezetőkerék 6 tengelyén megerősített 30 ütköző fogja közre, mely a 2 hernyóláncnak a vezetőkerékről az 'egyik vagy másik oldalra való (pl. kanyar od óiknál be-25 következhető) lecsúszását minden körülmények között meggátolja, illetve az elcsúszó láncot a kelljő helyre (az i, 5 kerekek közös hossz-síkja mentén elfoglalandó helyzetbe visszatereli. Ha a vezetőkerék len-30 gelye és a 3 nyelvek közötli, fent említett ütközés elkerülésére nagyobb sugarú vezetőkeneket vagy rövidebb 3 nyelveket alkalmazunk, akkor két félből álló vezetőkerék helyett a 3a. ábrán látható egységes 35 5 vezetőkerekeket használhatjuk és ezt a gépkocsi 45a vázrészén, vagy pl. a fent leírt 28 tengelyen megerősített, egyszerű 7a tartókarokban ágyazhatjuk. Ez esetben a 2 hernyóláncnak a vezelőkerékről val;ő le-40 csúszását meggáttó, ill. a láncot visszaterelő szervül egyszerűen a 7a tar takaróknak a vezetőkerék 6 tengelyén túlérő 7b meghosszabbításai szerepelhetnek. A 4. ábra értelmében a hernyóláncol az 45 5 vezetőkeréknek, illetve az utóbbi tartószerkezetének közvetítésével feszítjük meg, ill. a hernyó láncot az 5, 27 részek emelélsével vagy süllyesztésével állíLjuk a kellő állapotba, mégpedig, pl. az egymással első lenkező menetű 31, 32 csavarorsókkal kapcsolódó közös 33 hüvelycsavaranya egyik vagy másik irányú elforgatásával. A csavarorsók közül a 32 csavarorsó a gépkocsi 25 vázrésze van lengethetőcn felfüggeszl-55 ve, a 31 csavarorsó pedig, avégből, hogy az 5 vezetőkerék felfüggesztésének az 1. ábra kapcsán leírt rugalmassága a hernyólánc beállított helyzetében is megmaradjon, az 5 vezetőkerék 27 tartójának 28 lengési tengelyéhez van kötve. Ha ez a tengely ha- 60 rántirányban (a rajzlapra merőleges irányban) átmegy a túlsó oldalra, vagyis a másik vezetőkerék tartójához, akkor a két vezetőkerékkel kapcsolatban közös 31, 32, 33 feszít őszerkezetet alkalmazhatunk és ez 65 esetben a közös 31 csavarorsó a 28 lengési tengely közepén támad; azonban, mint a bevezetésben jeleztük, célszerűbb, ha a két hernyólánc mindegyikének külön-külön , egymástól független feszítőszerkezete 70 van, amikoris tehát egy-egy 31 csavarorsó. egy-egy külön, 29 lengési csaphoz van kötve. A leírt feszítőszerkezet mozgására való tekintettel a 28 lengési csap ágyazatát hordó 46 kar az 1. ábrától eltérően nem mere- 75 ven, hanem csuklósan van a gépkocsi 45 vázrészér e felszerelve és a 46 kar a 27 tartóval együtt könyökemelőt alkot, aholis a 31 csavarorsó a leírt okokból a könyökemelős rudazat csuklőpontjára hat. 80 Lökések esetén nemcsak az 5 vezetőkeréknek, hanem az egész leírt- rudazatnak felfelé lengése követkézbe tik be, amikoris gondoskodnunk kell a rudazat visszatérítéséről; ezt a 46 kar lengési csapjának;.85 ágyazatára felszerelt 40 rugóval, érjük el, mely a 46 kart és ennek közvetítésével az egész szerkezetet állandóan lenyomni iparkodik. Ha a hernyóláncnak az 5. ábrán 2a-via,l 90 jelzett alsó szakasza valamilyen okból, pl. nagyobb egyéni őtlenségű terepen való járás, vagy pl. nagyobb kőre való ráfutás folytán az 5 vezetőkerékkel együtt felemelkedik, akkor ennek minél gyorsabb és ha- 95 Itékonyabb kiegyenlítése kívánatos. Erre való a 4. ábra alsó része szerinti kiegyenlítő szerkezet, mely szerint a 2a láncszakasz felső' felül(Ctére az egyúttal annak adhezióját fokozó 34 ütköző, célszerűen gör- 100 gő nehezedik, melynek 35 tartója célszerűen az 5 vezetőkerék 28 lengési, tengelyével van összekötve. Ha a 2a láncszakasz ós ezzel együtt a 34 görgő, valamint a leírt rudazat felemelkedik, akkor az akadály el- 105 hagyása pillanatában a 40 rúgó. az 'egész szerkezetet a talaj felé visszanyomja, vagyis a 34 görgő közvetítésével a 2a láncszakasz emelkedését nyomban kiegyenlíti. Ha pl. az 1. ábra szerinti, merev 46 HO tartószerkeze let alkalmazzuk, akkor az 5. ábra szerint az imént leírt 34 görgőt az . 5 vezetőkerék csapágyával kétkarú emelő vagy szögemelő közvetítésével kötjük össze,