129646. lajstromszámú szabadalom • Hőmotor

Megjelent 1942. évi június hjó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129646. szám. V/d/2. osztály. — K. 15500. alapszám. Hőmotor. Kajári Dezső villamos szerelő mester, Nagyvárad. A bejelentés napja: 1941. évi május hó 21. Jelen találmány tárgya olyan lassú for­dulatszámú motor, amely különböző fo­lyékony halmazállapotú anyagok hőkitá­gulásain alapszik. Tekintettel arra, hogy 5 az anyagok hőokozta kitágulása igen nagy erőkifejtésre képes, így dacára ezen mo­tor lassú fordulatszámának, mégis nagy teljesítmény leadására alkalmas. A találmány célja 1. azokon a helyeken, 10 ahol lassú fordulatszám alkalmazása szük­séges, például szári tóbengerek hajtásánál, ott e motor a hajtandó szerkezettel köz­vetlenül kapcsolható, minden külön átté­telezés nélkül, 2. a motor táplálásához 15 szükséges hőmennyiség, az eltávozó és az üzem számára már elveszett meleg leve­gőből, vagy fáradt gőzből értékesíthető, an­nak közvetlenül mozgó energiává való át­változtatása által, ilymódon az üzemnek 28 olcsóbbá és gazdaságosabbá tétele válik lehetővé. E hőmotor igen előnyösen alkalmazható mindenütt, ahol alacsony fordulatszám szükséges és ahol valamilyen hőforrás ren-25 delkezésre áll. Igen könnyen kiképezhető gőzfűtésre, légfűtésre, elektromos fűtésre stb. és még ezenkívül alkalmas a nap hő­energiájának kihasználására, a sugaraknak homorú tükrökkel vagy lencserendszerre l; 30 a gépre való összpontosítása által. A rajznak 1. ábrája a hőmotor egy ál­talános vázlatát mutatja, amelyen azonban a fűtés milyensége nincsen feltüntetve, te­kintet Lel arra, hogy ezen hőmotor minden­féle hőforrás által való táplálásra kiképez- 35 hető. A hőmotor leírása: Az »O« pont körül forgathatóan kiképezett »a« gyűrűben »b« csapok segítségével van a »c« henger bil­lenthetően elhelyezve. A »c« henger tar- 40 talmazzia azon (anyagot, amelynek hö okozta kitágulása van kihasználva. Ilyen anyag lehet például higany, glicerin, lerpentin­olaj, éter stb. A kis felületű »d« dugattyú, amely a »c« perselybe van illesztve, kúpos 45 végével nekitámaszkodik az »f« kétkarú emelőnek, amelynek csuklópontja a »c« hengerrel van merev összeköttetésben. Ezen kétkarú emelőnek egyik szára egy »g« ru­góval van a »c« henger testével merev ösz- 50 szeköttetésben levő »h« fülhöz húzva, úgy­hogy az emelő ezen karja állandóján neki­fekszik a »d «dugattyúnak, amely a »c« hengerben levő folyadékot állandóan kis nyomás alatt tartja és ilymódon a folya- 55 dék összehúzódása esetén a »d« dugattyú és a folyadék között nem jöhet létre lég­üres tér. Az »f« kétkarú emelő másik szára »i« csuklóval csatlakozik a »k« rúd­hoz, amelynek másik végéhez »1« henger 6« van erősítve. A fix, tehát el nem fordul­ható »m« tárcsa peremét.és az »1« hen­gert együttesen körülvevő »n« saru felső része excentrikusan van kiképezve az »m« tárcsa középpontjához viszonyítva. A »p« 65 kis tányér segítségével »r« gyenge rúgó az »1« hengert állandóan az ék pálya közé szorítva tartja, ahol az »1« henger, az »n« saru és az »m« tárcsa pereme közé feszül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom