129627. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító
8 129627. egyúttal a fény ív megnyújtására a (114) fúvócsévét alkalmazzuk, mely a bekapcsolt helyzetben rövidre van zárva és csak akkor lép működésbe, ha a kapcsolókés-a 5 (116) végkontaktustól eltávolodik. A (120) és (121) vas testek a mágneses fluxust a (118) résre koncentrálják. A. fluxus a fényívet a zsehalakú (122) mélyedésekbe tereli. A (123) borda a fényív további megnyújtó tását támogaíja. Alkalmazhatunk egynél több( 123) hordái is. A (122) zsebek előny ösen még szűkebbek, mint a (118) kapcsolótér, úgyhogy á féiiyív és a (112) falak közölt ' benső érintkezés; létesül. A (122) zsebekben 15 nyílások is lehelnek, melyeken a képződő gázok távoznak. A keletkező gázáram ekkor a fényívet ugyanabban az irányban befolyásolja, mint a mágneses mező. Ennél az " elrendezésnél azonban a fényív fuvalása 20 nem olyan kedvező, mint a 11. ábra szerintinél, meri a gáz folytonosan és nem, miután a fényív a kívánt hosszt elérte, lökésszerűen távozik. A II—16. ábrán látható megoldással ezt a 25 hátrányi kiküszöbölhetjük. Ezt a megoldást előnyösen alkalmazhatjuk a 12. és 13. ábrákon szemlélteiéit szerkezetiét együttesen. A 15. ábra a 14. ábra A—A vonala mentén vett metszet. A (2) kapcsoló-30 részen, melynek vége a (118) kapcsolóterel: lehetőleg teljesen kitölli, a (121) szigetelő test megerősílell, melyei a (126) szögdarab merevíti. A szigetelő test körívalakú és a (2) kapcsolórész forgásponljához koncéntri-35 kus. A (125) rész a kapcsolótér (119) falainak megfelelően alakítóit (127) hornyaiban, mozogva a (118) rési, melyen ál a kapcsolórész a kapcsolótérbe hatol, elfedi. A fényív tehát köröskörül lehetőleg tömílően 40 elzárt térben képződik. E tér falaiból gázok fejlődnek, melyek nyomása, nagy értékel ér el. A fényívnek ,mind szilárd, mind mozgó talppontja fúvatható és a fuvatás • a (119), illetőleg (125) szigetelő falak hosz-45 szának méretezésével szabályozható. A 16. ábra az ollás szempontjából legkedvezőbb esetei mutálja, melynél a (128) és (129) gázsugarak a fényívnek mindkét talppontjai fúvatják. A (126) szigetelő részt 50 külön hajlószerkezettel vagy rugókkal is fúvathatjuk. Ilyen esetben a fuválással együtt levegőben fekvő megszakílási helyet is létesíthetünk. A szigetelő rész továbbá magába a (118) kapcsolótérbe is ha-55 tolhat és azt meghatározott mértékűre szűkítheti. A 17. ábra olyan kapcsolót mutat, melyjnél a 7. ábrához hasonlóan két, sorba kapcsolt kapcsolási hely van. Az elrendezés itt is tolókapcsolóiként alakított, de a (130) 60 és (131) kikapcsolási helyek oltóiszerkezetei egymástól függetlenek. Ennek a kapcsolónak az a különös jelentősége, hogyf a (430) kontaktushely, mely egyébként toló-kapcsolóknál csupán arra való, hogy az áramot 65 a tolórúdról a helytálló áramcsatliakozlatásra átvigye, leljesílménykapcsolási helyként szerkesztett. A (131) megszakílási hely, melyen levegőben fekvő kikapcsolási hely is alkalmaz- 70 haló, pl. elválasztó teljesítménykapcsolóként, gyűrűalakú kapcsolási hely módjára szerkesztett. A (9) töllőpecek helytálló és rugalmas elrendezésű. Ezl a peckel gázfejlesztő szigetelőanyagból készült serleg- 75 alakú szigetelő test alkotja és a pecek) erős ,(132) csavar- vagy egyéb rugóval kapcsolatos, mely a pecek fura Iában van. Ezzel a löllőpeceknek mechanikailag szilárd és mégis rugalmas elrendezését kapjuk. Az 80 (5) kapcsolócső belső felülete szintén gázfejlesztő anyagból van, úgyhogy a fényívnek a cső és a löllőpeoek közötti gyűrűs térben kell égnie. A helytálló (1) kontaktus a (4) áramvezeléssel kapcsolatos. A 85 csőalakú (2) kapcsolópecek a tömör (92) pecekben folytatódik, melyet ugyanúgy, mini a 9. ábránál, a célnak megfelelő gázfejlesztő anyagból, pl. karbamidgyaiitából készült (Kit) szigetelő cső vesz körül. A 90 (101) csövet vagy a (92) lolórúdra felhúzzuk vagy bevonatként rásajtoljuk. A burkolt (92) kapcsolópecek végén a (96) konlaklusrész van, mely bekapcsolt helyzetében a (97) csúszókon taktusban fekszik. 95 A kikapcsolásnál a kapcsolórészt a (2) és (96) kontaktusokkal felfelé mozgatjuk, ami kőris egyrészt az (1) és (2) kontaktusok, másrészt a (96) és (97) kon Laktusok! közölt a (100) kapcsolócsőben egy-egy 100 fényív képződik. Emellett a (101) szigetelő bevonat a (100) csövet löltődarabkénl kitölti, úgyhogy a fényív szűk térben kényleien égni. Az emellett képződő kapcsolási gázok 105 túlnyomórészt a (100) csövön át a szabadba lépnek. A gázok kilépésük előtt a (103) hűtőben, illetőleg hangtompítókban, csapószelepekben vagy má^effélékben hűthetők és irányíthatók. A (96) kontaklusrcszt célsze- no rűen valamivel vastagabbra készítjük, mint a (101) szigetelő burkolatot. A kapcsolási gázok tehát, miközben a fényívet fúvatják,
