129625. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több mozgásnak egymáshoz képest eltoltan való átvitelére

2 129625. Az (1, 2) szervek mozgásai között létre­jövő eltolódás pontosan attól függ, hogy a (9) horony a (7) golyókat felvevő fura­toktól milyen távolságban van. Szükség ese-5 tében ezt a távolságot könnyen változtat­hat óvá lehetjük és ezzel az elmozdulások' közötti eltolódásokat is szabályozhatjuk. Ugyanezen az elven alapul a 2. és 3. áb­rák szerinti foganatosítási alak, ahol a 10 szervek egyenesvonalú mozgások helyett forgó mozgásokat végeznek. Ebben az eset­ben a forgó szerv, melynek két (12, 13) karja van, forgó (14) hüvelyben van elhe­lyezve, melynek (15) karja van és a helyt-15 álló (16) csapágyban van elrendezve. A (11) szervnek több (17) hornya és a (16) csapágynak több (18) csatornája van. A liornyok' és a csatornák több egymással azonos köralakú sorban teliéinek elrendez-20 ve. A forgó (14) hüvelynek a (19) görgők elhelyezésére alkalmas nyílásai vannak, me­lyek viszont vagy a (11) szerv hornyaiba vagypedig a (16) csapágy csatornáival ké­pesek részlegesen kapcsolódni. A (ll)szerv-25 nek ezenkívül a (20) foga van, mely a (14) hüvellyel szilárdan összefüggő (21) fogra (ámaszkodlialik. A (11) hüvelynek továbbá a (22) foga van, mely a helytálló. (16) csap­ággyal szilárdan összefüggő (23, 24) ütkö-30 zők egyikéhez vagy másikához ütközhet. Ha a berendezés az ábrázolt helyzetben van, akkor a (19) görgők a (18) csatornák­ba kapaszkodnak és a (14) hüvelyt a helyt­álló (16) csapágyban elreteszelik. Ha a (11) 35 szervet és a (12) kart a (13) kar segítségé­vel a nyíl irányában elforgatjuk, akkor a (14) hüvely mindaddig mozdulatlan marad, amíg a (17) hornyok a (18) csatornával szemben nem helyezkednek el. Ekkor a 40 (19) görgők a csatornákból kilépve, a (17) hornyokba kapaszkodhatnak, a hüvelyt fel­szabadítják és azt a (11) szervvel elrete­szelik; ezt az átállítást a (20) fognak a (21) foghoz való ütközése megkönnyíti olyké-45 pen, hogy a (14) hüvely a (11) szerv moz­gását kényszerül követni, amely mozgás egészen addig folvtalódhat, míg csak a (22) fog a (23) foghoz nem ütközik. A (12, 13, 15) emelők a megfelelő (12', 13', 15') helyze-50 Leket foglalják el, melyeket szaggatott vo­nallal jelöltünk. Az ellenkező irányú for­gás közben a leírt folyamatok fordítva megismétlődnek, amikoris a (11) szerv a (14) hüvelyt addig viszi magával, amíg a 55 (19) görgők a (16) helytálló csapágy (18) csatornáiba kapaszkodva, a (14) hüvelyt elreteszelik, amit a (24) ütköző elősegít; a (11) szerv forgását mindaddig folytathalja, amíg a kezdeti helyzetébe nem kerül. A két (11, 14) szerv mozgásainak viszony- 60 lagos 'eltolását a fenti foganatosítási alak esetében is könnyen szabályozhalóvá te­hetjük. Az ismertetelt szervek alakja és el­rendezése is változhat és ezek az alkatré­szek más hasonló ós egyenértékű alkatré- 65 székkel pótolhatók anélkül, hogy a talál­mány kereteit túllépnők. A golyókat és görgőket a két foganatosítási alaknál köl­csönösen felcserélhetjük; a (13) kart a (12) kar meghosszabbílásakép rendezhetjük el; 70 a mozgást felvevő és továbbító (12, 13, 15) karokat csőalakú elemiekkel helyettesíthet­jük, melyeknek a mozgó elemekkel azonos tengelyük van, torziós erők átvitelére. Ezenkívül a berendezésnek minden eset- 75 ben több közbenső alkatrésze lehet, melyek' láncot alkotnak és megfelelő számú vezér­lést működtetnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés több mozgásnak egymáshoz. 80 képest eltol tan való átvitelére, jellemez­ve a vezérlés hatása alatt álló és vala­mely más mozgó, azonban elreteszelt szervhez viszonyított kezdeti mozgást vé­gezni képes szervvel, mely a mozgást va- 85 lamely tetszőleges berendezésre viszi át, mimellett az elsőnek említett szerv a má­sodik szerv elreteszélését felszabadító és a két szervet egymáshoz képest a máso­dik vezérlés menesztése céljából circle- 90 szelő eszközökkel van ellátva, amely esz­közök továbbá az ellenkező irányú mű­ködésnek az ellentétes értelmű mozgás közben egymásra következő műveletek útján való létrehozásával teszik lehetővé. 95 2. Az 1. igénypontban meghatározott be­rendezés foganatosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a reteszeléseket a menesz­tendő szervben elrendezett furatokban el­helyezett golyók vagy görgők hozzák lét- 100 re, melyek a menesztő szervben és a berendezés valamely helytálló részében egymástól bizonyos, esetleg szabáyozható távolságban einendezett mélyedésekbe ké­pesek belépni. 105 3. Az 1. igénypontban meghatározott beren­dezés foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy az összes mozgó szervek egyszerű egyenesvonalú mozgásokat vé­geznek, melyeket ütközők határolnak. 110 4. Az 1. igénypontban meghatározott beren­dezés foganatosítási alakja, azzal jellé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom