129579. lajstromszámú szabadalom • Síszán a málhás állat által hordott nyereg és rakomány szállítására

Megjeleni 1942. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129579. szám XX/a. (XIX/c.) -osztály. — M. 12036. alapszám. Síszán a málhás állat által hordott nyereg és rakomány szállítására. Makrai Zoltán százados, Szolyva. A bejelenlés napja: 1941. évi június hó 21. Katonai alakulatoknál a málhás állat nyergét meglehetősen súlyos rakomány terheli, mellyel az állat rossz hegyi terepen, mély hóban csak lassú járással, nehezen 5 tud haladni. Ezen a hátrányon segít a találmány, mely lehetővé teszi azt, hogy a málhás állat rossz hegyi terepen és mély hóban is nagy távolságot gyorsított ménéiben, ügetve tud megtenni. Lényegileg 10 a találmány két sítalpból áll, melyeknek orrán a síszán húzóistrángját vezető kengyel, középrészén pedig két-két akasztópecek van helytállóan, vagy oldhatóan megerősítve, mely utóbbiak egymástól oly távolságban vannak, ami megfelel a malii anye reg két saroglyarúdja közötti távolságnak és e saroglyarudak alsó végén levő fülekbe vannak beakasztva és azokban a füleken álmenő anyáscsavarokkal rögzítve vannak. A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve éspedig az 1. ábra a síszán egyik sítalpának oldalnézete, a 2. ábra ugyanezen sítalp felülnézete, a 3. ábra a síszán oldalnézete a ráerősített málhanyereggel, a 4. ábra a síszán felülnézet© a ráerősített 30 málhanyereggel, az 5—10. ábrák pedig részletrajzok. A rajzon —,a— jelöli a sítalpat, —b-— a málhanyereg saroglyarúdjat, melynek alsó végén a —c - fül van csuklósai^. 15 20 25 40 45 50 megerősítve, —d— pedig a nyeregpárnákat. 35 Az —a— sítalpak orra át vau fúrva és az orr-részre az —f~— kengyel van hurkos —k—- részével ráhúzva, melyet az orr furatán átdugott —g— pecek rögzít a síorron. tizen a kengyelen van átvezetve a síszán -h— liúzőistrángja. A. sítalp középrészén két-két —i— akaszlópeeek van megerősítve, egymástól oly távolságban, ami megfelel a málhíuryereg —b - saroglyarúdjainak egymásközti távolságának. Ez akasztópeckek a —-j— kengyelből állanak ki, mely kengyel helytállóan, vagy pedig csavar segélyével oldhatóan van az —a— sítalpon rögzítve. Használatkor a málhanyerget levesz szűk az állat hátáról és az —a— sítalpakra állítjuk rá úgy, hogy a —b— saroglyap rudak c— fülein az —i— peckek átbújjanak. E füleket már most a rajtuk átvezeted —m— .anyáscsavarokkal hozzá- 55 szorítjuk az —i— peckekhez, miáltal a málhanyereg rögzítődött a síszánon. A nyereg két alsó — d— párnáját levesszük és keresztben átfektetjük a felső két nyeregpárnán, miáltal kényelmes ülőkét kapunk. 60 A málhás állat csatlókötelét, illetve fűzőzsinórját —h— húzóistrángként használjuk síel, melyet átvezetünk az —f— kengyelen és azután a mellső —b— saroglyarúdboz kötünk. A hátsó —b--- saroglya- 65 rúdhoz pedig az —n- zsineget kötjük; mely ellenlarlókötélül szolgál és a kísérő katona kezében van. Az így összeállított síszánnal az állat ,-•