129544. lajstromszámú szabadalom • Viszkozitásmérő készülék

2 129544. szülék, mil az Engler-féle is, a készülék állandójától függően 'érvényes mérőskálát nyújt, melynek viszonya az abszolút mérő­skálához megállapítható. 5 A találmány szerinti viszkozilásmérő lé­nyegében közel vízszintes tengely körül for­gó felület, vagy fogazott, vagy lapátos ke­rék, melyre az első ábra szerint vázolt módon a mérendő folyadék érintőlegesen 10 ráfolyik. A folyadék lapadőképcsségénél fogva mintegy rákapaszkodik a forgó testre és azt súryerejénél fogva tengelye körűt elforgatni igyekszik. Ha már most a hen­gert a folyadék okozta forgásában clien­ts nyomatékkal megállítani igyekszünk, ak­kor az ellennyomaték nagysága mértéke le­het annak az erőnek, amelyet a forgó testre tapadó folyadék mozgási energiája okoz. Ezt az ellennyomatékoí a forgástengelyre 20 merőleges síkban elhelyezeti csavarrúgó, vagy más erő szolgáltatja, mely arányos a hozzákapcsolt forgástengely elfordulási szö­gével. Mivel a kerék egyes szögeífordulá­sailioz tartozó rúgóerők, illetve más erők 25 nyomatékai megmérhelők, a mérés folya­mán változó lapadóképességű folyadék visz­kozitásához mindig fog tartozni olyan el­lenerő, melynek nagysága jellemző az ép­pen mért folyadék viszkozitására. Ilymó-30 don a készülék az eddigi viszkozitásmérők­től élesen különbözik a fentebb felsorolt a), b), c) ismérveivel. A találmány szerinti mérőkészülék egyik kivitel i.alakját az első ábra szemlélteti. 35 A megvizsgálandó folyadék 1. nyíláson belép a készülékbe és állandó —h— folya­(lékfölszin magasság mellett a 2. folyadék­tartóból a 3. csövön kifolyik. Ezáltal a —h— magasság az 1. csövön beáramló fo-40 Ivadék minimális mennyisége mellett is biz­tosított. A lecsurgó állandó mennyiségűi fiolyadék a 4. forgó dobra folyik és abba viszkozitásánál fogva mintegy belekapasz­kodva azt elforgatja addig, amíg az 5. rúgó 45 ellentétes értelmű nyomatéka a mutató a­val jelzeit állásában egyensúlyi helyzetet leremt. Az egyensúlyi helyzet elérése pil­lanatában a mutáló nyugalmi helyzetbe ke­rül és eredeti nyugalmi helyzetétől szá-50 mi tolt pillanatnyi a szögkitérése a pilla­natnyi viszkozitás mértékéül szolgál. A mé­résen keresztülment folyadék a 7. kifolyó­csövön távozik a mérőkészülék teréből. A találmány szerinti készülék a rajta 55 átflolyó folyadék viszkozitását különböző nyomások alatt is folytonosan képes mérni, ha a mérőkészüléket a rajz szerinti ábrá­zolásból is látható, teljesen zárt és a be-, valamint kifolyó csövekkel biró térbe he­lyezzük. A 2-vel jelzett folyadéktartó meg- 60 felelő túlfolyókkal van 'ellátva és így a belőle lecsurgó mérendő folyadék sebessé­ge ,így mennyisége is mindig állandó, lé­vén a folyadék hidrosztatikai esésmagas­sága mindig állandó. llvmódon tehát a fo- 65 lyadék állandó sebességgel ömlik a mérő­dobra, függetlenül a magába a készülékbe beáramló folyadék sebességétől. A folyadék áramlásának egyenletességéről 'egyáltalán nem szükséges külön gondoskodni. A iné- ^o résben részt nem vevő folyadék, — mely a készülék természeténél fogva a méri lel azonos viszkozitású — a folyadék tarlóból lecsurog és tovább áramlik. llvmódon a készülék önműködően és folytonosan mint- 75 egy mintákat vesz és azok viszkozitását folytonosan mutatja. Látható, hogy a mérőfelület forgás köz­ben elvitt folyadék a mérőfelületre adagolt folyadék nyomlalékával szemben ellenie- so les értelmű nyomatékot fog adni, mikor azzal a folyadék érte rész ellentétes oldalra fordul át. A felülethez a viszkozitás nagy­sága arányában megfelelő mennyiségű "fo­lyadék fog tapadni és így ezen folyadék 85 súlyerejének az óramulató járásával ellen­tétes értelmű nyomatéka is önmagában ará­nyos a viszkozitással. A ráfolyó, rátapadt és tovább forgatott folyadékrésziek súly­erejének az óramutató járásával megegyező 90 értelmi irányú nyomatéka szintén arányos a mérendő folyadék viszkozitásával, tehát a két nyomaték eredője is arányos lesz a viszkozitással, mely eredő a viszkozitás­sal arányos lassúbb, vagy gyorsabb for- 95 gást eredményez, noha a ráömlő folyadék esésmagassága a készülék sajátosságának megfelelően semmivel sem változik. llv­módon csupán a forgás szögsebességének változása is mértékül szolgálhat a viszkózt- 100 tásnak. Ennek gyakorlati alkalmazása azon­ban körülményesebb, mintha a találmány szerinti és fönti leírásban részletezett ké­szüléknél ellentétes értelmű rúgónyomalék­kal, vagy más erővel létesítünk egyensú- 105 lyi állapotot. A viszkozitást mérő szerv elforgatását a kiömlő folyadék reakcióereje is végezheti (2. ábra). Szabadalmi igénypontok: 1. Áramló folyadék viszkozitását folytató- 110 lagosan mérő készülék,, azzal jellemezve^ hogy az áramló folyadék tapadóképessége arányában vele érintkező felületet forgat

Next

/
Oldalképek
Tartalom