129539. lajstromszámú szabadalom • Kalapácsos zúzógép

Megjelent 1942. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 129539. szám X/i. (X/a.) osztály. — H. 18734. alapszám. Kalapácsos zúzógép. Hungár István műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1939. évi december hó 16. 10 A találmány a legkülönfélébb termékek és anyagok felaprítására, illetve megőrlésére való, a lengőkalapácsos gépek csoportjába tartozó egyetemes zúzógép. Aszóbanforgó fajtájú gépeknek tudvalevően forgástengelyhez erősített, e tengely körül elrendezett csapok körül szabadon lengethető verőkalapácsai vannak-, amelyek a forgástengely forgatásakor e tengellyel együtt forognak, a centrifugális erő hatására sugárirányban helyezkednek el és a gépbe betáplált aprítandó anyag részeibe ütközve azokat részint közvetlenül rájuk mért ütéssel, részint pedig a gép helytálló 15 felületeihez való röpítessél aprítják. A fenti fajtájú ismert és használatos zúzógépeknél az aprítandó illetve aprított anyag részecskéinek a gépen való áthaladási iránya nagyjában megegyezett a verőkalapácsok forgássíkjának irányával, és így olyan gépeknél, amelyeknek forgástengelyére több, tengelyirányban egymás mögött fekvő sorban elhelyezett verőkalapácsok vannak erősítve, az aprítandó anyag betáplálását valamennyi verőkalapács forgássíkjában végezték. A különböző sorokban elhelyezett verőkalapácsok tehát, működésüket illetően, egymással párhuzamosan kapcsoltaknak voltak tekinthetők. A találmány ezzel szemben olyan tengelyirányban egymás mögött fekvő több sorban elhelyezett lengő kalapácsokat tartalmazó újfajta zúzógép, amelynél a betáplált anyag a gépen való áthaladásakor nem csak a lengőkalapácsok forgássíkja irányá-20 25 30 ban, hanem ezenkívül e síkokra merőlegesen, azaz a forgástengely irányában is mozog, olyképen. hogy valamennyi, vagy legalábbis több ilyen forgássíkon halad át. Az aprítandó anyag betáplálása a találmány szerinti gépbe az egyik szélső kalapácssor mentén vagy e sor előtt történik, majd a részecskék egymásután a különböző kalapácssorok kalapácsainak hatókörzetébe kerülnek, mely kalapácsok e részecskéket mind finomabbra és finomabbra aprítják. E kalapácsok tehát, hatásukat tekintve, a találmány szerinti gépnél egymással mintegy sorba vannak kapcsolva. Az anyagrészecskéknek a gépen tengelyirányban történő átvezetését, külön segédszerkezetek vagy szállítóberendezések alkalmazása nélkül, a találmány értelmében úgy valósítjuk meg, hogy a lengő kalapácsokat tengelyirányban bővülő keresztmetszetű, célszerűen kúpos köpennyel vesszük körül, és a betáplálónyílást a köpeny szűkebb részénél, az elvezet őnyílást pedig bővebb részénél helyezzük el. Előnyös, ha a tengelyirányban bővülő köpenyalaknak megfelelően a kalapácsokat úgy rendezzük el, illetve alakítjuk ki, hogy végpontjaik a köpenyfaltól azonos vagy gyakorlatilag azonos távolságra legyenek úgy, hogy az egymásutáni sorokhoz tartozó kalapácsok végpontjai üzemközben a tengelytől fokozatosan mind távolabbra vannak. Ennek megfelelően a kalapácsvégek kerületi sebessége, azaz az aprítandó részekkel való ütközési sebességük, és így az általuk gya-40 45 50 55 60 65 70